2012. FEBRUÁR 25. JÉGTÖRŐ MÁTYÁS NAPJA

Szent Mátyás apostolt Krisztus feltámadása után választották maguk közé a hűtlen Júdás helyére, hogy az Úrtól rendelt tizenkettes szám teljessé váljék. Júdeában, majd Etiópiában hirdette a hitet. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték.
Mátyás neve a biblia nyelvén azt jelenti, hogy Isten ajándéka.
Mátyás napkor mindenki örömére végre betekint a tavasz. A tél hatalmát Mátyás töri meg,  a népi mondás szerint Mátyás az, aki ha talál, szekercével megtöri a jeget, ha nem talál, akkor csinál.  Így jégtörőként vonult be néphagyományunkba.  A tavasz előjelét látják abban, hogy Mátyás a szűrujjából kiereszti a pacsirtákat, kiosztja a madarak sípjait.

Mátyás apostol az ácsok, mészárosok és halászok védőszentje.

2012 szökőévben - február 24-e szökőnap- ezért ilyenkor Mátyás –ugrás következik be, azaz Mátyás 25-ére esik.

NÉPI MEGFIGYELÉSEK:

A gazdálkodók, szőlősgazdák az időjárás és a terméssel kapcsolatos megfigyelései:

Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében.

A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy  

akkor nem eszi meg a féreg a magvakat.

Ha esik az eső, akkor elveri a jég a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár.

A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást.

Mátyás napkor kikelt kiscsirke verekedős lesz.

Mátyás a halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a

napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-

fogást ígér..

Ha Mátyás éjszakáján fagy, akkor még negyven fagyos éjszaka következik.

A pásztorok azért is várták szívesen Mátyást, mert elhajtotta a havat, a legelő

megtarkult, kilátszott a fű a hó alól, és a meddőséggel mehetett a legelőre a juhász (meddő juhokkal). Amikor szabályozták az ellést, úgy irányozták, hogy Mátyáskor jöjjön be az ellés.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse:

A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.

Ismert szólás: "Topogva jár, mint Mátyás után róka a jégen."

Jégtörő, Szerelemhozó

Ő most nem az igazságos,

nekünk mégis sok-sok jót hoz…

Valamikor Júdeában,

később Etiópiában

hirdette az igaz hitet,

megérintve éhes lelket.

Az Úr feltámadásával

és Júdás árulásával

választották apostolok

maguk közé… Legyen csak ott,

ahol úgy, mint népvezérek

hirdetik a bölcsességet…

Hogy tartja a népi mondás?

Mikor is jön ez a Mátyás?

Zsuzsanna ha nem tört jeget,

habár jelzett kikeletet:

pacsirták is megszólaltak,

a hó helyén új fű sarjadt,

akkor neki van dolga még:

a telet elűzni végképp!

Igaz, ha nem talál jeget,

csinál még, nem is keveset.

Halász szeme Mátyás-csukát

lát ilyenkor. Az angyalát,

lesz a nyáron kapás, fogás,

Mátyás révén szent hal-áldás!

Őutána szép tavasz jön,

ami mindenkinek öröm.

Látszik kezünk eredménye,

napfény terül a vetésre,

elég kenyeret ígérve,

kacsintva az éhezőre.

Gyümölcsfákon méhek dongnak,

bő termést ígér a holnap,

palántáink szárba szöknek,

köszönve a termő földet.

Szőlő fakad, bor lesz majdan.

Tavasz és nyár barátságban,

szeretetben, szerelemben…

Szívem, dobogj csak e hitben!  /Csősz József verse /