FARSANG FARKA

   -Még három napig áll a bál s végetér  a KARNEVÁL-

A karácsonyi időszak elmúltával, a mezőgazdasági munkák megkezdése előtt, telet záró időszakban vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt első napjáig bálokat, táncmulatságokat rendeztek a falvakban, városokban. A különböző szakmák, szervezetek báljai mellett megtalálható a batyusbál, az asszonyfarsang, sőt a gyermekek báljai is, az óvodai és iskolai jelmezes farsangi bál.

                               / farsangi jelmezbál a lébényi óvodában/

Farsang a jókedv, a mulatság, a tél temetése és tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jeles napi szokáshagyomány kapcsolódik.

A farsang kezdetekor sok helyen a legények zajkeltéssel, kolompolással, ostorpattogtatással járták körül a falut / ez volt a télűzés/

A farsanghoz tartozó egyéb népszokások: vénlánycsúfolás, tuskóhúzás, alakoskodó felvonulás, a telet jelképező szalmabábu elpusztítása vízbe fojtása vagy elégetése ezzel elüldözve a telet, hogy helyet adjon a tavasznak,a / téltemetés,/ farsangi köszöntők, vidám álesküvő megtartása. Sok helyen „zabáló” csütörtökön az asszonyok kibérelték a kocsmát, és ott tartották az „asszonyfarsangot”.

Kerék Imre: Farsang

Arcod rejtsed álarc mögé, 

öltsél cifra maskarát,         

Itt a farsang,                                              

Pönögjenek citerák!          

Sült malacka vicsorít ránk,

fehér gyöngysor a foga,

Együnk-igyunk,

Dorbézoljunk,

Nyekeredjen a duda!

Járjuk-ropjuk, hadd dobogjon

Nyirfakéreg bocskorunk!

Három napig tart a vígság

Majd a böjtben alhatunk.

Különösen a negyvennapos húsvéti böjtöt megelőző,  farsang három utolsó napja mozgalmas hagyomány szerint: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd

                                                    „a FARSANG FARKA”.

Ebben az időszakban zajlik Mohácson a busójárás is, hazánk egyik legérdekesebb, legrégibb népszokása, a mohácsi tavaszköszöntő-téltemető jelmezes karnevál.

Magyarországon elsőként felvették az UNESCO AZ Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára 2009-ben.

A Mohács környéki emberek ilyenkor maszkfaragók által készített színes maszkokat, csúf, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet. A kürtszó és a hangos kolompok is ezt a célt szolgálják, csakúgy, mint a maskarások hangos kiáltozása. A házakban és udvarokon hamut szórnak szét a busójárók, az ún. alakoskodók, amitől azt remélik, hogy távol tartja a rontó szellemeket. Majd a férfiak a főtéren összemérik erejüket. Az ünnepség végén szalmabábut égetnek, ami a tél szimbolikus halálát jelenti.
A busómenet három csoportból áll. Az első csoport tagjai kifordított bundát, faálarcot viselnek, kereplőt forgatnak, és hatalmas kürtöt fújnak. A második csoportban nincsenek faálarcok. A harmadik csoportot pedig a bekormozott arcúak alkotják, ők cipelik a szétszórandó hamut. A gyerekeknek sajnos távol kell maradniuk, különben nem sikerül a varázslás.

Ki látott már ilyen csuda maskarát?
Kinn, a téren lángra kap a szalmabáb,
elijeszti majd a telet messzire,
ne maradjon hóból, fagyból semmi se.

Unjuk már a vacogtató hideget,
nem jó, ha az ember folyton didereg.
Szaladj tél már, ne lapulj a bokorba’,
úgy iszkolj, hogy szél se érjen nyomodba!

Könnye hulljon minden egyes jégcsapnak,
járdánkat se marcangolja szét a fagy!
Nap szikrázzon, emelkedjen magasra,
bucskázzon a fényben fürdő patakba’!

– Itt a tavasz!  – dalolja a kisrigó.
– Ibolya bújt ki a földből – millió.
Erdők mélyén kivirít a somvirág, napfény horgol a pitypangra bóbitát.

A farsang végéhez számos hiedelem kapcsolódik:

---- tilos kenyeret sütni (húshagyókedden és hamvazószerdán), mert betegséget okoz

---  tilos kútvizet meríteni, mert a kút kiszárad

---  szokás megveregetni a gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek

---  húshagyókedd éjjelén senki nem ment ki az utcára, nehogy a boszorkányok rosszra 

      csábítsák

Farsangra nem csak a színes maszkok és a kavalkád jellemző, hanem az ízes, finom ételek is.

A farsang legjellemzőbb étele: a Fánk