FEBRUÁRI JELES NAPOK  2011

FEBRUÁR = BŐJTELŐ HAVA  - TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA

FEBRUÁR  2. /szerda/  Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

A katolikus egyház Szűz Mária megtisztulására emlékezik ezen a napon.

A fénynek ünnepe. A templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek, melynek a keresztény ember életében, az ünnepekhez kötődő szokásaiban kiemelt szerepe van. Nagyobb ünnepeken mindenszentek és halottak napján, húsvétkor, karácsonykor ezt a gyertyát gyújtják meg. A gazdák úgy tartották, hogy viharkor is meg kell gyújtani, távol tartja a villámcsapást és a jégverést.

Ha süt a nap és a medve előjön a barlangjából, meglátja árnyékát, visszamegy, még negyven napig hideg lesz.

Ha viszont rossz idő van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz.

A hosszú jégcsap – jó kukoricatermést ígér.

                              Weöres Sándor: A medve töprengése                                                     

Jön a tavasz, megy a tél,

Barna medve üldögél:                                             

- kibújás vagy bebújás?

Ez a gondom óriás!

Ha kibújok, vacogok,

ha bebújok, hortyogok:                                                    

ha kibújok, jót eszem,

ha bebújok, éhezem.

Barlangomból kinézzek-e?

Fák közt szétfürkésszek-e?

Lesz- e málna, odú-méz?

Ez a kérdés, de nehéz!

FEBRUÁR 3.  /csütörtök/   BALÁZS NAPJA

Szent Balázs püspök a torokbetegségek ellen védő szent, a legenda szerint egy özvegyasszony fiának kivette a torkán akadt halszálkát. A fia megmentőjének hálából ételt és gyertyát vitt az anya. Ennek az emlékét őrzi a Balázs-áldás.

Ha ezen a napon esik , akkor jég veri el nyáron a termést.

FEBRUÁR 5. / szombat/   ÁGOTA NAPJA

E naphoz néhol az a hiedelem fűződik, hogy alkalmas a házi férgek eltávolítására, ezért körülsöprik a házat és az ólakat.

Az időjárást illetően ismert az alábbi regula:

„Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja”

FEBRUÁR 6. /vasárnap/ DOROTTYA NAPJA

Kedvelt nap a farsangi mulatság tartására.

Regulája szintén a faggyal kapcsolatos:

                             Ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz.

                             Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja.

FEBRUÁR 9. /szerda/ APOLLÓNIA NAPJA

Szent Apollónia a fogorvosok és a fogbetegek, fogfájósak védőszentje.

A néphit szerint az emléknapján – február 9-én – a hozzá írt imádságos cédulák és az elmondott imák hatására a fájós fogakat meggyógyítja.

FEBRUÁR 14. /hétfő/  BÁLINT  NAPJA - VALENTIN NAP

E naphoz fűződő hiedelmek:

              - Ezen a napon ültetett facsemete hamarabb erősödik

              - A tyúkültetés ideje

              - Ekkor kezdenek fészket rakni, párosodni a verebek

1990-től ünneplik a szerelmesek napjaként

A néphit szerint ez a nap a madarak menyegzőjének a napja, ezen a napon szólal meg először a madarak szerelmi éneke. Ha a  vadgalambok visszatérnek, az a közelgő tavaszt jelzi.

Bálint napi időjárásból próbálnak következtetni a várható termésre:

hideg száraz idő esetén jó termés várható.

FEBRUÁR  16. /szerda/  JULIANNA NAPJA

Julianna ókeresztény vértanú volt.

Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó mert  Julianna  rázza a dunnáját. A kései havazástól az időjárás enyhülése várható, melegebbre fordul az idő.

Ha Dorottya locsog, Akkor Julianna kopog.

FEBRUÁR 19, /szombat/ ZSUZSANNA NAPJA

Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.

Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.

                      "Pacsirtaszót hallok megint!
                       Egészen elfeledtem már.
                       Dalolj, tavasznak hírmondója te,
                       Dalolj, te kedves kis madár." /Petőfi/

FEBRUÁR 22./kedd/ ÜSZÖGÖS SZENT PÉTER NAPJA

Ezen a napon  -   nem lehet szántani, mert üszkös lesz a gabona

      -   nem lehet tyúkot ültetni, mert megfeketedik a tojás

      -     amilyen az időjárás, olyan lesz József  napján is

FEBRUÁR 24. / csütörtök/ JÉGTÖRŐ MÁTYÁS NAPJA

Mátyás apostol, az ácsok, mészárosok és halászok védőszentje szekercéjével töri meg a  tél hatalmát.

Néphagyomány szerint:

Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát.

Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.

Mátyás szűre ujjából ereszti ki a tavaszt.

                                     Ha nincs, jeget csinál,
                                     Elrontja, bontja, ha talál,
                                     A jeget olvasztja Mátyás,
                                     Töri, és rajta likat ás..."

Népi jövendölések:

-          ekkor kezd ívni a csuka, és ezen a napon fogott csukát Mátyás csukájának

-          nevezik és egész évben bő fogást ígér.

-          ha lúd Mátyás napján tojik, elvész a tojás.

-          Mátyás-napi szél  kevés tojást ígér"

-          Mátyás-napkor kikelő kiscsirke verekedős lesz.

-          A szőlősgazdák úgy tartják, hogy ha ezen a napon esik, a jég elveri a termést és a szőlő savanyú lesz.

-          A madarak is február 24-én kapják meg a sípjukat Mátyástól.

                                Szepesi Attila: Februári kérdés                                    

- Cine- cine- cinege,                                       

jön a tavasz, hiszed- e?

- Hiszem, hogyha

leng az ágon                                                                                         

piros bogyó                                                                                                    

temérdek;

rügyfakasztó

márciusig

jéghátán is

megélek!