A GALAGONYA  tövises cserje, rózsafélék családjába tartozik, leginkább az erődszéleken és a legelőkön lelhető meg, vagy saját kertünkben is nevelhető.

Pirosan izzó bogyóit az ősz első hónapjától egészen a fagyok beálltáig van lehetőségünk szedni.

A kis, mutatós, piros cserjés növényt ünnepekkor dekorációnak is használhatjuk

Weöres Sándor: Galagonya

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.

Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.

Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.

Őszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája

MIT TARTALMAZ?

Procianidinokat és flavonoidokat tartalmaz, ezek alkotják a fő hatóanyagait. C és B vitamin is megtalálható benne.

MILYAN PANASZOKRA JÓ?

Nevezhetnénk a szív karbantartójának is. Erősíti és tehermentesíti szervezetünk motorját. Javítja a szívkoszorúerek átjárhatóságát, értágító hatású. Így enyhébb szívpanaszok, magas vérnyomás jelentkezésekor is jó.  Élénkíti a veseműködést, és étvágygerjesztő.Nyugtató hatású, könnyíti a légzést.

Terméséből főzhetünk teát /áztatni kell egy éjszakára/ szörpöt, bort vagy lekvárt. Szárítsuk ki terméseket, vagy tegyük a mélyhűtőbe.

Beérett már a kökény,
Szedjük tele a kötényt,
A héja már fekete,
Mókus is gyűjt télire.

KÖKÉNYT, miután megcsípte az első dér, sokkal puhább lesz a húsa, és az íze is édesebbé válik. Így november elejétől érdemes gyűjteni. Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye. Ez a tüskés cserje a szilva egyik rokona.

MIT TARTALMAZ?

C-vitamin tartalma kiemelkedő. Cserzőanyagokat és amigdalint tartalmaz. Flavonoidokban is gazdag, melyeknek a rákos megbetegedések megelőzésében van jelentős szerepe.

MILYEN PANASZOKRA JÓ?

Immunrendszerünket tehetjük ellenállóbbá vele. Hasmenés esetén is segít.

Szív-és érrendszeri problémákra is jó. Nyugtatóan hat a szervezetre, méregtelenítő és vértisztító hatású. Zsírcsökkentő tulajdonsággal bír. Enyhébb nyálkahártya-gyulladásnál száj és garat öblögetéséhez is használható.

Készülhet belőle tea, szörp, lekvár, bor vagy pálinka is.

Fanyar, de finom: a húsos som

A somfélék családjába tartozó som, régi, őshonos növényük.

A húsos som a középhegységek vadon élő növénye, általában az erdőszéleken találkozhatunk vele, mert a napos helyeket kedveli, árnyékban nem terem gyümölcsöt.  

Tavasszal az első mézelő növények közé tartozik, mert virágja sok pollent és nektárt tartalmaz. A piros, csonthéjas, tojásdad alakú gyümölcs késő nyáron-ősszel érik; sok C-vitamint, cukrot, almasavat, pektint, illat- és festékanyagot tartalmaz.

A som gyümölcs nyersen túlérett állapotban a legízletesebb, fogyasztható azonban aszalt gyümölcsként is.  A vállalkozó kedvűek készíthetnek belőle lekvárt, befőttet, szörpöt, de az igazán bátrak akár a pálinkával is próbálkozhatnak.