Szeretettel köszöntelek a Lébény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lébény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lébény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lébény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lébény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lébény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Lébény klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Lébény klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Temetőben
Mint gyászoló hópelyhek,
Úgy hullnak falevelek,
Szeretteink sírját őrző fákról,
A föléjük hajló ágról,
Az alattuk domboruló halmokra,
Hogy természet adta gyászlepelként,
A már elmúlt életeket betakargatva,
Megvédve s féltőn óvva,
De már csak emlékként őrizzék.
Ahogy csendben száll alá a falevél,
Úgy száll el a lélek,
Mikor már az idő ideér.
Aztán megnyugszik,
Mint ez a kis lehulló levél,
Amikor földet ér.
Mi meg most itt állunk,
Gyertyát is gyújtunk,
Érezzük, hogy velünk vagytok,
Szeretőn ránk mosolyogtok,
Még meg is öleltek,
Lelketekkel a lelkünket,
S nem hisszük el,
Hogy egyszer már
Végleg elmentetek.
Nyílik a szív,
Mint síron a sok virág,
Hangtalan, de szívbemarkolón,
Értetek kiált.
Újra legördül a könny,
S mint gyöngy,
Pottyan az avarra.
Hinni kell,
Jóisten ezt így akarta.
Hinni kell azt is,
Ha menni kell,
Mindent s mindenkit hagyva,
Semmit sem vinni el.
Marad az emlék,
S lélekben a lélek.
Halottak napján
Értetek tiszteleg
Szeretve, az élet.
2011. október 29.
Rajki Miklós
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!