A krizantémnak (Chrysantemum) már az ókorban jelentős kultusza volt; manapság már az őszi krizantémoknak is több mint 5000 változatát ismerjük.

Neve görög eredetű, aranyvirágot jelent.
Magyarországon hagyományosan kegyeleti virágként terjedt el – , napjainkban már ezzel a szebbnél szebb színekben pompázó növénnyel a balkonokon, és a virágoskertek díszeiként is egyre gyakrabban találkozhatunk.

Az ősz egyik utolsó, legtovább virágzó növénye.

G O N D O Z Á S A

A krizantémfajok között egynyáriak, évelők és félcserjék egyaránt előfordulnak.
Közepes vízigényű növény: gyakran, keveset öntözzük – ne álljon vízben a gyökere, mert a hajszálerek „megfulladnak”, így nem tudja felvenni a számára szükséges tápanyagot, a növény legyengül, a kártevők elszaporodhatnak rajta.

Virágzást segítő táppal gondoskodhatunk folyamatos virágzásáról.
Amennyiben az elnyílt virágokat, száraz leveleket időben eltávolítjuk, sokkal hosszabb virágzással ajándékoznak meg bennünket.
Virágzás után a cserepes növényeket kiültethetjük. Az elvirágzott részeket vágjuk vissza, az ültetőgödröt előzőleg trágyázzuk be. Napos, félárnyékos, fagymentes helyet válasszunk számára, laza talajjal.

G Y Ó G Y I T Ó H A T Á S A

Egy több ezer éves legenda szerint, a japán Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le.

Virágát napjainkban gyulladás-, és vérnyomáscsökkentőként, valamint emésztési problémák enyhítésére is alkalmazzák.
Fogyasztható forrázva, teaként, vagy akár salátába, köretnek vagy húsok ízesítésére is (bár íze kicsit keserű-csípős).
A Távol-Keleten csemegeként tartják számon. A hagyományos kínai orvoslás szerint a krizantém virágja a máj és a tüdő meridiánjaira hat.

K U L T U S Z A

A Távol-Keleten ősidők óta az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő virág: az európai kultúrával ellentétben, az erőt megőrző és hosszú életet adó gyógynövényként tartják számon. A halhatatlanság, a pompa és ragyogás jelképeként számos hagyományápoló ünnepség főszereplőjévé vált.

Japánban a krizantémünnep (kiku), a cseresznyevirágzáshoz hasonló rangú ünnep.

A japán császári család jelképévé vált és japán hivatalos címervilágában is szerepel kapott.
A népnyelven “krizantén“-ként vagy margitvirágként ismert krizantém a 18. században terjedt el Európában – temetői virágként, mivel a krizantém számos fehér változata november 1. tájékán nyílik (a keresztény ünnepkörben Halottak napja), és vágott virágként, vázában akár 2–3 hétig is eláll. Manapság nem csupán a fehér változata ismert, hanem mindenféle egyéb vidám színekben díszíti otthonainkat, kertjeinket.

forrás:http://kerteszet.latinkert.hu