MOHÁCSON

2013. február 7-12-ig zajlik a busójárás,  hazánk egyik legérdekesebb, legrégibb népszokása,

a mohácsi tavaszköszöntő-téltemető jelmezes karnevál.

Magyarországon elsőként felvették az UNESCO AZ Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára 2009-ben.

A Mohács környéki emberek ilyenkor maszkfaragók által készített színes maszkokat, csúf, szarvas álarcokat öltenek, hogy ezzel ijesszék el a telet.

A busójárás hagyományának fontos eleme a busókhoz kapcsolódó tárgyak készítése.
A hagyományos kézművesség több formában is jelen van. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját. Egyesek busó társaik számára is faragnak. Közülük több olyan tehetséges specialista került ki, akik kiállításokon, és vásárokon is megjelennek maszkjaikkal. Néhány csoportban kialakult gyakorlat, hogy (általában a vezető busó) „stílusát” követve faragnak, vagy ő maga faragja a csoport többségének maszkját. Így egyes csoportok a maszkok jellemző jegyei alapján is beazonosíthatóak. A kevésbé ügyesek vásárolják (kapják) a maszkjukat.
Mohácson többen kézműves mesterségként is foglalkoznak álarcfaragással.

Tizenhét mohácsi maszkfaragó hatvankilenc munkáját zsűrizték a napokban a Hagyományok Háza Néprajzi Módszertani Osztályának szakemberei.

Jelest kaptak a maszkfaragók a szakmai zsűri tagjaitól.

A maszkok több mint fele A minősítést kapott, vagyis a legmagasabb fokozatot érte el. Ha a beadott tárgyak megfeleltek az értékelési, elemzési szempontoknak, elvárásoknak, akkor megkapták a B-s minősítést. Legmagasabb kategóriájúak viszont csupán azok a maszkok lehettek, amelyek az öt tagból álló zsűri egyöntetű tetszését elnyerték. A bírálók megállapítása szerint az alkotók újra visszatértek a hagyományos formához, minden álarc hordható és a hagyományos jegyek mellett felismerhető bennük a készítők sajátos stílusa is./www..bama.hu/