A kikelet ünnepe

György szabadítja ki végérvényesen a földeket a téli "rabságból"  

Ki volt sárkányölő Szent György?

A sárkány legyőzése

A legenda szerint Silena városának közelében volt egy tó, abban élt egy sárkány, amely hosszú ideje félelemben tartotta a városbelieket, akik hiába fogtak fegyvert ellene, nem bírtak vele.

 A sárkány a város falára hágva mérges leheletével újra és újra megfutamította a derék polgárokat, akik, hogy megfékezzék, két juhot adtak neki naponta. Ám a juhok idővel megfogyatkoztak, ezért a városlakók úgy határoztak, hogy mindennap egy embert áldoznak a szörnyetegnek.

Sorshúzással döntöttek, ami alól senki nem vonhatta ki magát. Egyszer a király leánya került sorra, s zokogva ment a tóhoz. Éppen akkor vetődött arra György, a kappadókiai vitéz, s megkérdezte a lányt, miért sír. Miközben a királylány elmesélte, mi tartja rettegésben a várost, a tóból kiemelkedett a sárkány, György lándzsájával hatalmasat sújtott rá, amitől a szörnyeteg a földre zuhant. Ekkor György és a királylány a sárkányt pányvára fogták, és a városba vezették.

A polgárok megrettentek, ám György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak benneteket ettől a sárkánytól.” Azzal kirántotta kardját, és ledöfte.

Később templomot építettek ezen a helyen, amelynek oltárnál forrás fakadt, s minden beteg, aki ivott belőle, meggyógyult.

Georgianus (György) a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt, anyja hatására lett keresztény, s lépten-nyomon fellépett a pogányok ellen, ezért Dadianosz perzsa király (más források szerint Diocletianus római császár) Szíriában börtönbe vettette, ahol 303 körül vértanúhalált halt.

A későbbi századokban  legendák sora kapcsolódott nevéhez, s a középkori Európa egyik legnagyobb tiszteltnek örvendő szentje volt. Angliában különös tekintély övezte, a lovagi erények megtestesítője, Oroszlánszívű Richárd (1157–1199) őt választotta személyes védőszentjének, III. Edward (1327–1377) seregei pedig a százéves háborúban a Szent Györggyel Angliáért! csatakiáltással vonultak harcba.

Szent Györgyöt többek között a lovagok és zarándokok oltalmazójaként és a német lovagrend védőszentjeként is számon tartották.

A Szent György-kultusz Magyarországot is elérte: a korona alsó, bizánci részét is az ő képe díszíti, és több templom választotta patrónusául.

A Károly Róbert által alapított Szent György-vitézek lovagrendjének tagjai a lovagi erények védelmében és szellemében léptek fel.

Egykori népszerűségéről és tiszteletéről több helység- és családnevünk tanúskodik: György, Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkös, Gyurka, Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre, Győr, Gyúró, Balatonszentgyörgy, Iszkaszentgyörgy, Jászalsószentgyörgy.

Forrás: mimicsoda.hu