MÁJUS 2011.

Május – Pünkösd hava –Tavaszutó - Ígéret hava

Május hűvössége. A gazdának üdvössége.

Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos.

A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. A pünkösdi ünnepkör az idén júniusban lesz. Május az újjászületés, a természet ünneplésének időszaka, valamennyi mag és palánta a földbe kerül.

MÁJUS 1. ANYÁK NAPJA

Május első vasárnapján, idén május 1-jén ünnepeljük az édesanyákat: Az anyák napja közel száz éve része az ünnepnapoknak.

Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg. Az első megemlékezést 1925-ben szervezték.

Szabó Lőrinc: Szófogadás

Figyeljél mindenkor
Szülőid szavára,
Apádnak, anyádnak
A jó tanácsára.
A szófogadatlan
Egyszer majd megbánja:
Miért nem hallgatott
Szülői szavára.
Anyai szív
Van-e olyan drágaköve a világnak
Amilyen a szíve az édesanyának?
Ér-e annyit annak hideg ragyogása
Mint az édesanya szelíd mosolygása?
Senkinek sem lehet olyan drágagyöngye,
Mint az édesanya értünk hulló könnye.
Mint az édesanyánk féltő, óvó karja,
Mely testünket, lelkünket védőn betakarja.

Május 1.   A  Munka ünnepe –  A  munkavállalók Szolidaritási Napja  

                Munkás Szent József Napja

Május elseje a munkásosztály nemzetközi ünnepe. Hazánkban először 1890-ben rendeztek május elsejei felvonulást Budapesten. A felvonulást követő utcabálok, majálisok, a felvonulásokon szereplő májusfák hagyományos tavaszi szokáselemeket őriznek.

A tavaszi ünnepkör e kitüntetett napjához, Európa-szerte régóta hozzákapcsolódott a majális és a májusfa-állítás szokása. Ez a fiatalság és az újjáéledő természet szimbóluma. Faluhelyen a legények annak a lánynak a háza elé állították, akinek udvarolni szerettek volna.

Május elsejéhez néhány időjárásjósló, földműveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott. E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél.

Szeged környékén régi hiedelem szerint bodzával díszítették a házat a boszorkányok ellen.

2004-ben Magyarország ezen a napon csatlakozott az EU - hoz

Juhász Gyula: A munka

Én őt dicsérem, az élet anyját,

Kitől jövendő győzelmünk ered,

A munkát dalolom, ki a szabadság

Útjára visz gyász és romok felett.

A gyárkémény harsogja diadalát

S a zengő sínen kattogó vonat.

A béke ő, a haladás, igazság.

Mely leigázza a villámokat.

Nagy városokban, végtelen mezőkön

A dala zeng és zúgni fog örökkön,

Míg minden bálvány porba omol itt.

Én őt dicsérem csak, az élet anyját,

Kinek nővére Szépség és Szabadság

S kinek világa most hajnalodik.

A NEVETÉS VILÁGNAPJA

Május első vasárnapja nemcsak az Anyák napját, hanem A Nevetés Világnapját is ünnepeljük. 1998–ban Indiában egy nevető-klubban tartották az első Nevetés világnapot. Ami  azóta  Föld számos országában is hagyománnyá vált.  Célja, hogy egyre több ember vegyen részt a mozgalomban, és éljenek a nevetés köztudottan egészségmegőrző hatásával, így javítva saját, illetve környezetük kedélyállapotát. Hazánkban is számos úgynevezett HAHOTA - Klub működik.

MÁJUS 2.  ZSIGMOND NAPJA

Egyes tájegységeken ezen a napon vetették az uborkamagot. Ezt a munkát

kizárólag az asszonyok  végezhették, és közben nem  szabadott pletykálniuk, mert akkor nem kel ki az uborka.

MÁJUS 4.  Szent Flórián – a tűzoltók védőszentje  A magyar tűzoltók napja

Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az „Isten” tűzoltójának alakját, aki a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.

Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Lendva környékén azonban ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. A század elején még a göcseji falvakban a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.

Szegeden a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz volt. Század eleji göcseji leírás szerint néhol ősi módon tüzet gyújtottak ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A falu ezután erről gyújtott tüzet.

MÁJUS 5.  AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG NAPJA  

A Független Életért elnevezésű nemzetközi szervezet felhívása nyomán 1992-ben rendeztek először akciónapot Magyarországon  A MOZGÁSSÉRÜLTEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉÉRT. A mozgássérült emberekre és életkörülményeikre hívja fel a figyelmet.

MÁJUS 6.  A MAGYAR SPORT NAPJA

1875-ben e napon rendezte a Magyar Athletikai Club a kontinens első szabadtéri sportversenyét Budapesten. Ennek emlékére a kormány 2000. május 2-án hozott határozata alapján május 6-án tartják A MAGYAR SPORT NAPJÁT.

MÁJUS 9.  EURÓPA NAP – AZ EURÓPAI UNIÓ ÜNNEPE

1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az első és második világháborúban egymás ellen harcoló európai országoknak, hogy szén- és acéltermelésüket vonják közös irányítás alá. Francia- és Németországon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország válaszolt a felhívásra, és 1951 áprilisában aláírták az első Szén és Acélközösséget létrehozó Párizsi Szerződést, amit az európai integráció első lépcsőjeként szoktak emlegetni. A kormányfők 1985-ös milánói találkozójukon elhatározták hogy „EURÓPA NAPJA” - ként fog bekerülni ez a nap a köztudatba, mely minden tagország állampolgárához szól. Valójában ez a nap nem csak az alapító országok állampolgárait, de az összes tagországét érinti, hiszen mindenki, aki demokratikusan választja a belépést, elkötelezi magát a békeprogram, szociális fejlődés, gazdasági fejlődés és szolidaritás alapgondolatai mellett.

A II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉNEK NAPJA EURÓPÁBAN

A GYŐZELEM NAPJA

Európában ezen a napon ért véget a második világháború. 1945. április 25-én az amerikai és a szovjet csapatok találkoztak az Elbánál. Április 30-án a Berlint ostromló szovjet erők elfoglalták a Reichstagot, Hitler öngyilkos lett. 1945. Május 8-án a III. Birodalom kapitulált, a német haderő feltétel nélkül letette a fegyvert. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel az európai hadszíntéren  A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ VÉGET ÉRT, amely milliókat tett földönfutóvá, országokat és városokat rombolt le és közel 60 millió embert pusztított el. Május 9-én így a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte, mely Európában egyben A  BÉKE NAPJA is.

MÁJUS 10.  A MENTŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON

1948-ban jött létre a Országos Mentőszolgálat és mentés állami feladattá vált. Feladata: irányítja a mentőszervezetek működését, szakembereket képez, oktatja

országszerte  a mentéstant.

MÁJUS 12-13-14. FAGYOSSZENTEK PONGRÁC- SZERVÁC- BONIFÁC a három „ÁC”

Bár a májusi eső aranyat ér, a fagyosszentek könnyen megehetik a termést, így a gazdák még május közepén sem lehetnek nyugodtak.

Pongrác napján aggodva figyelik a gazdák az időjárást. A népi hagyomány ugyanis úgy tartja, hogy bármilyen meleg, tavaszi idő van is, ezen a napon újra fagyhat, és megtizedeli a termést: „megeszi a zöldséget, gyümölcsöt” A fagy ellen a termőföldeken füstöléssel igyekeznek védekezni. Pongrác a néphit  szerint  kánikulában a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok –ezért haragszanak ránk  emberekre

És évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket. Ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz.

Orbánnak a napja, hogyha fényes,

A vincellér, mint a páva, kényes.

Ha Orbán nevet, a szőlő sír.

„Sok bor hoz a három ác,

Szervác, Pongrác, Bonifác,

Ha felhőt egyiken sem látsz!”

,

     Megünneplésének időpontja változó, május

     harmadik vasárnapja.

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.  

Csukás István: Harangvirág, meggyfa

Harangvirág csöngettyűz,

Apró csengők nyelvelnek.

Harangvirág a pohárban,

Mint a szelek viharában,

Békét kondít egeknek.

Meggyfa: fehér menyasszony,

Kivirul minden tavaszon,

Nem tudja, miért fakasszon

Öntestéből virágokat,

Semmiből, magból világokat

S ősszel veszítsen lombokat,

Csak növeszti méhnek, égnek,

Zümmögve nyarat ígérnek –

Súlyos mámornak, holdtöltének:

S még jönnek a fagyosszentek,

fagyot  hoznak, rendet tesznek,

fagyos ujjal ölelgetnek.

1994-ben az ENSZ május 15-ét A CSALÁD NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A felhíváshoz Magyarország is csatlakozott. A kezdeményezés a figyelmet a családra, a társadalom legfontosabb „intézményére” irányítja.

Reviczky Gyula Családi fészek /részlet/

Áldott a kis családi fészek,

Hol anya gondja melegít,

Hová bünbánva visszatérhet

A tékozló fiú megint.

Hol a viharcsapkodta lélek

S a szilaj, átkos szenvedélyek

Egy hű szíven megnyugszanak…

Családi fészek, áldalak!

A fagyosszentek után  MÁJUS 15-ÉN ZSÓFIA is hozhat fagyot.

Pongrác, Szervác, Bonifác,

Zsófia is lehet gyász.

MÁJUS 25. SZENT ORBÁN NAPJA – a borászok védőszentje 

Május 25-én köszönt be Orbán napja, amelyet Zsófiához hasonlóan a néphagyomány a fagyosszentek körébe sorol.

 Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Ha jó idő volt a szobrot virággal ékesítették, míg ha rosszra fordult az idő bosszúból sárral kenték be. A méheket Orbán bogarainak hívják, mert ezen a napon rajzanak ki a kaptárakból.

Van ahol minden termést féltenek tőle,míg másutt úgy tartják, a kukorica hajtásait csipkedheti le, mivel fagyos hideget hozhat.

2011-ben   MÁJUS 29.

A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján. 1950 óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra.

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért  /részlet/

Fák,csillagok, állatok és kövek,

Szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt

Eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,

Szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár,ősz,folyók,ligetek,

Szeressétek a gyermekeimet.

A MAGYAR HŐSŐK EMLÉKÜNNEPE

A MAGYAR HŐSÖK EMLÉKÜNNEPE  minden év utolsó vasárnapján tartják Magyarországon. Eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy nemzetünk hősi halottainak  kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar nemzet soha el nem múló hálája jeléül, a ma élő és a jövő nemzedékek okulására, a hősök dicsőségére a 2001. évi LXIII. törvény alapján minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a Magyar Hősök Emlékünnepévé nyilvánította.

Juhász Gyula: Az ismeretlen katona /részlet/

Én nem ünneplem őt, én gyászolom

Fekete posztó s dob nélkül, magamban,

De milliók nevében, akik élnek

És feltámadnak majd egy szép napon

A sírból, mit ma országnak neveznek.

 MÁJUS 28. EMIL NAPJA

A néphiedelem úgy tartja, hogy ettől a naptól nem szabad kendert vetni, mert nem lesz jó a termés. Kendert a népi gyógyászatban is alkalmazták, férges állattal és gilisztás gyerekkel etették a kendermagot, hogy kiűzzék az élősködőt a szervezetűkből.

MÁJUS 31. PETRONELLA NAPJA

Ezen a napon az eget kémlelték reggel az asszonyok: tudták, ha jó idő van, jó lesz kendertermés. A mákot is lesték, a babona ugyanis úgy tartotta, hogy ha mákon sok virág van május 31-én, akkor lesz bőven szalonna télen, a padláson, nem fog semmiben hiányt szenvedni a család.