NOVEMBER 2011

NOVEMBER –SZENT ANDRÁS HAVA-ŐSZUTÓ-ENYÉSZET HAVA

A mondás szerint: „november, december, lábon áll a hóember” azaz novemberben már bármikor számíthatunk havazásra. A népi hagyomány nem sorolja egyértelműen sem az őszi, sem a téli hónapokhoz, hiszen őszutó havának nevezik. Novemberben megjelennek a hollók is, mivel már élelem után kutatnak a szántóföldeken, ezért a hónap legismertebb szentjéről Szent András madarainak hívják őket.

NOVEMBER 1. MINDENSZENTEK NAPJA

Mindenszentekkor emlékezünk meg azokról a szentekről, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. Az est közeledtével gyertyát, mécseseket gyújtanak, az otthonokban is. 

E naphoz időjósló regula is kapcsolódik:

„Ha esik az eső, nem lesz hideg tél, ha száraz idővel köszönt ránk november

1-e, akkor hosszú tél lesz, ha esik a hó, nem olvad el márciusig.”

Dsida Jenő: Temetőben /részlet/

Körülöttem csend-és temető,

Csak néha suttog valami,

Csak néha lehet hallani:

Ez ő, ez ő, ez ő!

Azután minden csendes,

És álmodik a temető.

NOVEMBER 2. HALOTTAK NAPJA

A családok halottaikra emlékeznek. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a halottak nyugalmát. Nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. Halottak napján a cserfáról levágtak egy ágat: ha száraz volt a belseje, akkor hideg tél várható, míg ha nedves, enyhe lesz az idő. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak Azt a hetet melyre a Halottak napja esik halottak hetének nevezik. Szokás ilyenkor a temetőbe, elhunyt családtagok sírjához kilátogatni, a sírokat rendbe tenni, gyertyát, mécsest gyújtani. A hiedelem szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért szokás számukra is megteríteni, az asztalra kenyeret, vizet tenni. A lámpát égve hagyták sok helyen, hogy a hazalátogató lélek szétnézhessen. Ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát kell gyújtani.

1902. november 2. – Bp., 1983. április 15.): háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

NOVEMBER 5.  SZENT IMRE NAPJA

István király fia, akinek nevelését Gellért püspökre bízták, de sajnos az ifjú herceget 1031-ben vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. Szent Imre az ifjúság védőszentje, több iskola, kollégium viseli nevét. Szent Imre búcsújáróhelye Rönökön található, Vas megyében. A legenda szerint a herceg gyakran vadászott ezen a vidéken. Évente kétszer van itt búcsú, pünkösd- hétfőn és Imre névnapját követő vasárnapon. A helyi templom azért is népszerű zarándokhely, mert már évszázadokkal ezelőtt többen állították, csodálatos gyógyulások történtek a környéken.

NOVEMBER 7. ERKEL FERENC SZÜLETÉSNAPJA

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. Legismertebb operája Hunyadi László, Bánk Bán. Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítője.

NOVEMBER 9. KERTÉSZ IMRE SZÜLETÉSNAPJA

Kertész Imre /Budapest, 1929. november 9./ Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.  2002-ben önéletrajzi ihletésű, a holokausztról, és az önkényuralomról szóló műveiért irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki.

A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

NOVEMBER 11. SZENT MÁRTON NAPJA

Szent Márton ünnepe a magyar néphagyományban tradicionálisan a gazdasági évet lezáró ünnep. A tél kezdetét jelzi, hogy eddigre már mindenhol elszámolnak a pásztorok a tavaszi- nyári időszakban rájuk bízott jószággal, és a gazdától megkapják járandóságukat. Ezt a pénzt hívták Márton-garasnak. A betakarítással összefüggő munkálatok is lezárulnak erre az időszakra, sőt az ősszel szüretelt szőlőből is kiforrt az újbor. November hónapot bizonyos vidékeken "kis farsangnak" is nevezték, ugyanis ekkor még meg lehetett tartani a lakodalmakat és vigasságokat, amelyek majd az adventi időszakban tiltva lesznek.
A legenda szerint Márton nem akart püspök lenni szerénysége miatt, ezért elbújt a libák óljában. Azok azonban hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét. Innen a Szent Márton lúdja elnevezés. Ezen a napon a mester libapecsenyét süttetett az inasoknak, és együtt fogyasztották el, ahogyan ezt mindenki tette, hiszen régi babona: aki Márton napján nem eszik libát, az éhezni fog a következő esztendőben.

Miből van a gyertyapecsenye?

Gyertyát gyújtottak a délutáni szürkületben, ezért ezt a lakomát gyertyapecsenye néven is emlegették. Italozásban sem volt hiány ezen a napon, mivel Mártont tartották a bor bírájának, ami azt jelentette, erre a napra forrt ki az újbor, a kicsit még csípős ízű nedűt Szent Márton boraként is emlegetik.

Márton napja bővelkedik időjárásjósló hagyományokban is. Miután megették a libát, megnézték, milyen a csontja: ha hosszú és fehér, akkor a tél havas lesz, ha rövid és barnás, akkor sáros időre számíthatunk. Ha Márton napján havazik, enyhére fordul a téli időjárás, ha viszont a föld fekete, kemény lesz a leghidegebb évszak.  

Aki szeretné, hogy fehér karácsonyunk legyen, az drukkoljon, hogy Mártonkor jó legyen az idő, mert ha a lúd Mártonkor jégen csúszkál, akkor karácsonykor vízben poroszkál. Az is elterjedt hiedelem, miszerint amilyen idő van Mártonkor, olyan időjárásra számíthatunk a következő év márciusában.

„Márton-napkor ha a lúd jégen áll, Karácsonykor térdig sárban jár.”

„Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, Ha pedig hideg, száraz tél.”

„A Márton-lúd melle csontja Ha világos, hó lesz, Ha fekete, eső”

NOVEMBER 19. SZENT ERZSÉBET NAPJA 

Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe. A legenda szerint Erzsébet a kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, mely rózsává változott, mikor atyja kérdőre vonta emiatt.

 Időjárásjóslás kapcsolódik ehhez a naphoz, általában havazást várnak a gazdák, csak úgy mint Katalinkor.

„Tél elejét szabja Szent Erzsébet napja”

„Ha Erzsébet megrázza pendelyét, Leesik az első hó.”

NOVEMBER 22. CECÍLIA NAPJA

Cecília a zenészek védőszentje. A legenda szerint hitéért halálra ítélték.

A szegedi néphit szerint Dávid királlyal a Holdban él, ahol Dávid hegedül Cecília pedig táncol (ld. Bálint Sándor). Képzőművészeti alkotásokon leggyakrabban orgona, lant és rózsák kíséretében jelenítik meg, s olyan zeneszerzők adóznak emlékének, mint Händel: Szent Cecília napi óda, Purcell: Óda Szent Cecília napjára, Gounod: Szent Cecília mise,

Liszt Ferenc: Szent Cecília legenda, és sokan mások.

ADY ENDRE SZÜLETÉSNAPJA

1877. november 22. -1919. január 27. a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

NOVEMBER 25. SZENT KATALIN NAPJA

Szent Katalin keresztény, vértanú ünnepe. Kerékbe törték, ezért a fuvarosok, kerékgyártók, valamint a házasulandó lányok védőszentje.

Katalin naphoz férjjósló hiedelmek kötődnek. Katalin ágnak nevezik azt a gallyat, melyet a lányok vízbe állítottak, s ha karácsonyig kizöldült, közeli házasságra lehetett számítani a lányos háznál.

Régi időjárási megfigyelés szerint:

„Ha Katalin kopog, Akkor a karácsony locsog,

Viszont ha Katalin locsog, Akkor a karácsony kopog.”

BABITS MIHÁLY SZÜLETÉSNAPJA

Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4. költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

NOVEMBER 27. VÉRADÓK NAPJA

A Véradók Napja különleges ünnep. /1988/ Az emberség, az emberi szolidaritás és a felebaráti szeretet ünnepe. A véradás nagyszerűsége az önzetlenségben és a szolidaritásban rejlik, abban, hogy erre a vérre bármikor bárkinek szüksége lehet, és ez egyben bármikor és bárkinek az életét jelentheti!

A hagyomány szerint kereszthalált halt átlósan ácsolt kereszten, innen az andráskereszt elnevezés. András a keleti ortodox egyház védőszentje, kultusza ezeken, a vidékeken, nagyon erős.
András napja a legelterjedtebb férjjósló nap, ólomöntéssel, gombócfőzéssel igyekezetek a jövendőbeli személyét kitalálni. (A gombócokba papírra írva egy-egy férfinevet gyúrtak, és amelyik legelőbb jött fel a víz színére, olyan nevű férjet vártak a lányok maguknak.) Ólomöntés is volt a fonóban, az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására következtettek.
Vidéken ezen a napon kezdték el a disznóvágást, a disznótorok farsang végéig tartottak, ezért Disznóölő Szent Andrásként is emlegetik.

„András-napi hó, A vetésnek nem jó.”