Az Aradi vértanúk emlékére,még magyar szív dobog,bárhol,ne feledje őket,gyújtson egy gyertyát az emlékükre és a harangok, ma értük szóljanak! 

Ady Endre:

Október 6.

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott - hősi áron -
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

Kiss Ernő, milliomos földesúr
Vécsey Károly, gazdag főúr
Leiningen-Westerburg Károly, elszegényedett német arisztokrata
Damjanich János, már a szabadságharc előtt magyar érzelművé lett hivatásos katona
Nagysándor József , republikánus demokrata
Lázár Vilmos, vasúti főtisztviselő
Schweidel József, harmincévi hű szolgálataiért alig másfél évvel korábban osztrák nemességet kapott őrnagy
Török Ignác, kitűnő mérnök
Dessewffy Arisztid, a legelőkelőbb magyar nemesi családok egyikének sarja
Láhner György, egy iparszervezési tehetség
Poeltenberg Ernő, az osztrák felső középosztály tagja
Knezic Károly, horvát granicsár- (határőr-)ivadék
Aulich Lajos. pozsonyi fogadós gyermeke

sorsa találkozott ezen a napon egyáltalán nem véletlenül.

Juhász Gyula:

Vértanúink 

A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak; 

Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:

Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér, 

Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen. 

Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon. 

Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog 

Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.

Aranyosi Ervin:

Az aradi vértanúk emlékére

Szabadság, mit legyűrt a zsarnok.
Egy nép mely gyászol, s ünnepel!
Temetni jöttünk és siratni,
de e nép többet érdemel!
A gőg, s a túlerő legyőzött,
de büszke népünk fennmarad!
Ők tizenhárman ott nyugosznak,
nem népünk sírja lett Arad.
Ha hűvös, őszi éjszakákon,
a csillagokat kémleled,
tizenhárom ragyogó csillag
felülről őrzi népedet.
Hibáinkból tanulni kéne,
mert "megbűnhődte már e nép"!
S a hűvös, őszi éjszakákon
érezd a HŐSÖK tekintetét....