"JÓL RENDELTÉK AZ ISTENEK, HOGY A SZEGÉNY EMBER IS TUDJON KACAGNI. NEMCSAK SÍRÁS-RÍVÁS HALLIK A PUTRIBAN, HANEM SZÍVBŐL JÖVŐ KACAGÁS IS ELÉG.

SŐT AZ IS IGAZ, HOGY A SZEGÉNY EMBER SOKSZOR NEVET, MIKOR INKÁBB VOLNA OKA SÍRNI." 

HÉT KRAJCÁR/ 1908/

Móricz Zsigmond

(1879. Június 29. – 1942. Szeptember 4.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a huszadik századi realista prózairodalmunk meghatározó alakja.

Gyerekkora

Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született 1879-ben Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet fiaként.

Anyai ágon egy ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok leszármazottjának sarja volt.

1891-1893 között a Debreceni Református Kollégiumban, 1894-1896 között a Sárospataki Kollégiumban, majd 1896-1898-ig Kisújszálláson tanult.

1899-ben beiratkozott a Debreceni Református Kollégiumba, ahol teológiát tanult, majd jogra járt, végül pedig Pesten bölcsészhallgató lett, de egyiket sem fejezte be.

Karrier

1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt.

1942-ben halt meg agyvérzésben.

Móricz Zsigmond legismertebb művei

Erdő-mező világa (népmese gyűjtemény) 1908
Hét krajcár (novella) 1908
Sári bíró (színmű) 1910
Az isten háta mögött (regény) 1911
Kerek Ferkó (regény) 1913
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella) 1916
Szegény emberek (novella) 1917
Légy jó mindhalálig (regény) 1920
Tündérkert (Erdély-trilógia I.) 1922
Kivilágos kivirradtig (regény) 1926
Úri muri (regény) 1928
Forró mezők (regény) 1929
Rokonok (regény) 1932
A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.) 1935
A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.) 1935
Árvácska (regény) 1941
Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény) 1941
Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét (regény) 1942

forrás:http://antikvarium-konyv.com/moricz-zsigmond/