DECEMBER 2011

DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-TÉLELŐ-ÁLOM HAVA

ADVENT

Megkezdődött az év utolsó tizenkettedik hónapja a Gergely naptárban, a népi kalendárium karácsony havának nevezi. Beszorultunk a négy fal közé, de ebben az időszakban az egyik hagyomány követi a másikat. Reméljük, hogy ez a hónap a családi tűzhely köré húzódva pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telik el.

DECEMBER 1.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY születésnapja

1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.): magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

SZÓZAT

Hazádnak rendületlenül

Légy híve, oh magyar,’   

Bölcsőd az s majdan sírod is,

Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl

Nincsen számodra hely:

Áldjon vagy verjen sors keze:                                     

Itt élned vagy halnod kell. 1836 /részlet/

DECEMBER 3.  XAVÉRI SZENT FERENC

Xavéri Ferenc előkelő navarrai család sarjadéka, a Jézus Társaság egyik leghíresebb tagja, az Egyháznak Pál után alighanem legnagyobb térítő apostola (1506–1552), aki Távol-Keleten, főleg Indiában és Japánban töltötte élete java részét. Az indiai Goa városában temették el. Az itt dühöngő pestis elmúlását mindjárt az ő közbenjárásának tulajdonították. 1622-ben avatták szentté.

Elég hideg van már, hogy megkezdődjenek a disznóvágások. Erre utal az is, hogy december 3-át  Disznóölő Szent Ferencnek nevezi a néphagyomány. A népi regula ugyanis azt tartja, ha ezen a napon készül el a hurka, kolbász, szalonna, az nem fog megromlani.

DECEMBER 4. SZENT BORBÁLA NAPJA

A bányászok, kohászok, tüzérek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentje, keresztény hitéért halt mártírhalált, a tizennégy segítőszent egyike.

Termésjósló napként tartották számon, úgynevezett Borbála-vesszőt vágtak a gazdák, és beállították a vázába. Ha karácsonyig kivirágzott, biztosak lehettek benne, hogy a következő szezonban nem fog éhezni a család, mert bőven lesz termés a földeken. Úgy tartották, ezen a napon nem szabad fonni, mert a fonal rátekeredik az állatok lábára, és azok megsántulnak. A varrás is tiltott volt, mert bevarrják a tyúkok fenekét, és nem lesz elég tojás. Söpörni sem szabadott, mert kisöpörjük a házból a szerencsénket, és ha ezen a napon női látogató érkezik a házhoz, az nem hoz szerencsét, ezért seprűvel suhintották meg. Borbálakor már tilos a szabadban szárítani a ruhákat, mert a hiedelem szerint a boszorkányok rontást hoznak rá. Ezt a napot tartották a legtökéletesebbnek a tollfosztáshoz és a bor átfejtéséhez.

DECEMBER 4-ÉN  AZ ADVENT MÁSODIK ANGYALA SZÁLL LE  A  FÖLDRE, PIROS PALÁSTBAN ÉS ÖSSZEGYÜJTI  AZ  EMBERI SZERETETET  A SERLEGÉBEN ÉS VISSZAVISZI  A MENNYBE,TÜNDÖKLŐ FÉNYES CSILLAG LESZ BELŐLE.

DECEMBER 6.  SZENT MIKLÓS   „MIKULÁS,  TÉLAPÓ” NAPJA

A legenda szerint egy nemes ember elszegényedett, és ezért lánya erkölcstelen útra akart lépni, ám Miklós püspök éjjel a cipőjűkbe csempészte a létükhöz szükséges összeget. Innen a hagyomány, hogy a gyerekek Miklós-nap reggelén a cipőjükbe kapják meg az ajándékot. Dunántúlon terjedt el az a hagyomány, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak.

 GAZDAG ERZSI: MEGJÖTT A TÉLAPÓ

Szent Ambrus emlékünnepe

Méhészek védőszentje, tehát névnapján gondosan kell foglalkozni a kaptárral, hogy jó legyen a jövő termés.

DECEMBER 8. MÁRIA NAPJA

A keresztény hitben ez a nap Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának napja

A néphagyomány szerint a Földtiltó Boldogasszony napja. Azért kapta ezt az elnevezést, mert ezen a napon már nem szabad szántani, ez már sértené a Szűz Kisasszonyt. Ha december 8-án enyhe az idő, akkor biztosan hideg, jeges lesz a karácsony.

DECEMBER 11.

ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJA:  RAGYOGÓ FEHÉR ANGYAL SZÁLL LE A FÖLDRE  KEZÉBEN FÉNYSUGÁR. ANGYALI FÉNYTŐL A MEGÉRINTETTEKET MEGSZÁLLJA A BÉKE, A BOLDOGSÁG ÉS A SZERETET ÉRZÉSE.

DECEMBER 13.  SZENT LÚCIA  „LUCA NAPJA”   

Szent Lucának híres napja, A napot rövidre szabja.

Ha Luca sárban jár, A karácsony hóban áll.

Szembetegségben szenvedők, varrónők pártfogója.

Ehhez a naphoz számos népszokás, babona és hiedelem fűződik, leginkább az eladósorban lévő lányoknak nyújt számos lehetőséget, hogy megtudják ki lesz a vőlegényük.

A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
Luca napkor vetik a lucabúzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.

Luca napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.

DECEMBER 14.  A HŰSÉG NAPJA MAGYARORSZÁGON

A kormány 2001-es rendelete alapján a HŰSÉG Napjává nyilvánította december 14-ét, annak emlékére, hogy a 1921. december 14-16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött. Azóta nevezik Sopront a hűség városának.

DECEMBER 16. KODÁLY ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJA 1882.dec.16-1967 márc.6.

Kodály Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas a magyar zeneszerző, zenetudós, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődés történetének kiemelkedő jelentőségű alakja. A MTA tagja. A világhírű zenepedagógus ének és zenetanítási módszerét a mai napig alkalmazzák a világ számos pontján.

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg A MAGYAR KÓRUSOK NAPJÁt annak emlékére, hogy 1882-ben ezen a napon született Kodály Zoltán.

DECEMBER 18.

A hit szerint a karácsony előtti utolsó vasárnapon- amely idén december 18-ára esik – egy lila lepelben öltözött angyal jön el közénk, és bejárja a Földet.

 AZ ADVENT NEGYEDIK ANGYALA SOK-SOK KISANGYAL KISÉRETÉBEN, A BÉKÉRŐL ÉNEKELNEK. DALUKTÓL VALAMENNYI  MAG, AMELY A FÖLDBEN SZUNNYAD, FELÉBRED, HOGY AZ ÉLET ÚJJÁÉLEDJEN TAVASSZAL A FÖLDÖN.

DECEMBER  21.  SZENT TAMÁS NAPJA

TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE

A népnyelv az apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi. E köznyelvi szólásként is használatos megjelölés onnan ered, hogy az evangélium szerint Tamás kételkedett Jézus föltámadásában.

Egyes vidékeken úgy tartották, hogy ez az egyik legjobb nap a disznóvágásra, viszont, aki Tamás napját választja az állat leölésére, annak az azt követő években le kell vágnia legalább egy állatot, különben Tamás elviszi magával az összes jószágot. Tamás napon levágott disznó hájának mágikus erőt tulajdonítottak gyógyításra használták.

„Vőlegényt hozó kutyaugatás” Tamás előestéjén, akik még nem találtak párra, rázzák meg a kaput, és ha erre ugatni kezdenek a kutyák, biztosak lehetnek benne, hogy a következő évben bekopogtat az udvarló. Amelyik irányból hallatszik a kutyák ugatása, onnan fog érkezni a kérő.

A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Ez az év legrövidebb napja.

Mostantól hosszabbodnak a nappalok, és rövidülnek az éjszakák, a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett.

 DECEMBER 24. ÁDÁM ÉS ÉVA  „SZENTESTE”

ADVENTI IDŐSZAK   utolsó napja. Gyerekek legnagyobb örömére már áll a karácsonyfa, és megkezdődhet az ajándékozás.

Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben.

Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni.  Nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

DECEMBER 25. KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE

 JUHÁSZ GYULA  KARÁCSONYI ÓDA /részlet/

S messzi mezőkön nyájaikat őrző
Pásztori népek nézik a derengő
Új csillagot, mely aranyát elönti
Jászoli almon,

Hol mosolyogva és fázva az éjben,
Szőkehajú és szelíd anya keblén,
Most mutatod meg magad a világnak,
Isteni gyermek!

Betlehemezés
A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb népszokása a karácsonyi ünnepkörben.  Pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A többszereplős betlehemezők, fából vagy papírból készült betlehemet visznek magukkal.  A  játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés.

DECEMBER 26. KARÁCSONY MÁSNAPJA - SZENT ISTVÁN NAPJA

István az egyház első vértanúja, államalapító királyunk Szent István névadó szentje.

Karácsonyi népszokás a Regölés

Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A  szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés.

DECEMBER 27. JÁNOS NAPJA

 „Ha János-nap borús, A termés igen dús.”

Szent János evangélista emlékünnepe. E naphoz kapcsolódott a borszentelés szokása.  A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg ember és állatot gyógyítottak vele.

DECEMBER 28. APRÓSZENTEK

Aprószentek napja a Krisztusért meghalt betlehemi kisdedek emlékünnepe.

DECEMBER 31. SZENT SZILVESZTER PÁPA   -SZILVESZTER-

Szent Szilveszter pápa ünnepe és a 2011 év utolsó napja –óévbúcsúztatás.

TOMPA MIHÁLY:  AZ ESZTENDŐ VÉGÉN.

Mint habja a sebes folyónak
  Sietve zúg alá,
  És nincs erő, mely a lezajlót
  Visszafordítaná:
  Nap nap után elment, betöltve
  A megszabott határt,
  S mi érezzük, hogy életünkből
  Egy év megint lejárt. /részlet/

„Ha Szilveszter nyugszik széllel, Az újév derűvel kél fel.”

Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év elsõ napjának szokásai összefonódtak. Közös célja az, hogy a következõ évre egészséget, bõséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.