JÚNIUS 2011.

  Szent Iván  hava- Nyárelő hava- Napisten hava

„Júniusi derű: bőség, júniusi sár: szükség.”

„Júniusi sár koldusbotot nyomhat a gazda kezébe.”

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, 30 napos.

A hónap névadója Juno volt, az ég istennője a rómaiak szerint.

A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.

JÚNIUS  ELEJE:  ÜNNEPI KÖNYVHÉT

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1929 óta szervezi meg az ÜNNEPI  KÖNYVHETET. A kiadók ekkorra időzítik kiadványaik egy részének megjelentetését.  A rendezvényeken író-olvasó találkozók, dedikálások és egyéb programok várják több napon keresztül a látogatókat.

JÚNIUS 4. TRIANON EMLÉKNAPJA                      

Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920. június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák–Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe 282 870 km2-ről 92 607 km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk a TRIANON EMLÉKNAPON.

JÚNIUS 5.  PEDAGÓGUSNAP                        

1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját  PEDAGÓGUSNAP-nak, nyilvánította. Megünneplésére először 1952-ben került sor: Ezen a napon kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére szakmai díjakat adományoznak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

Osváth Erzsébet: Igazi ünnep ez a nap!

Ünneplőben van ma az osztály:
a tanterem, a gyerekek.
Jókedvű fák játékos lombja
az ablakokba integet.

A lárma, a zaj elhal lassan,
pisszenés sincs, oly nagy a csend.
Oly nagy a csend és oly szokatlan,
mintha nem lenne senki bent.

Egyszerre csak nyílik az ajtó,                                          
tanítónk arca felderül.
Tarka, mosolygós csokrok várják
szótlan, meleg üdvözletül.

Karmester nélkül zeng az ének.
Sok gyermekhang szárnyra kap.
Madárdal kíséri a kertből...
Igazi ünnep ez a nap! 

KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAP

1972-ben június 5-én nyílt meg Stockholmban „Ember és bioszféra” címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A Nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel: „Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget.” A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi KÖRNYEZETVÉDELMI  VILÁGNAP-nak nyilvánította.

JÚNIUS 8.  MEDÁRD NAPJA

Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik –ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon.  Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá. Ha szép napos idő van, akkor negyven napos aszály várható. Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.

Ess, eső, ess / népköltés/                                       

Ess, eső, ess!

Holnap délig ess!

Búza bokrosodjon,

Zab szaporodjon!

Az én hajam olyan legyen,

Mint a csikó farka,

Még annál is hosszabb,

Mint a Tisza hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a Duna hossza!

Még annál is hosszabb,

Mint a tenger hossza!                                       Gera Enikő: Ess,ess,ess gyermekrajz

JÚNIUS 10. MARGIT NAPJA

Alighogy elmúlt a Medárd-veszély, tizedikén Margit okozhat meglepetést.

 „Margit felhőtől fél égi háborút vél”mondogatták az öregek arra utalva, hogy a zivatar elveri a gabonát és leveri gyümölcsöt a fáról. Júniusban inkább már a száraz, napos idő lenne kívánatos, mert ez a gabonaérés ideje. „ A júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe” – tartja a népi megfigyelés.

„Margit-napi esőcseppek,

  Negyven napig elperegnek”

Vetőnap. A retket, káposztát és a lent vetették ezen a napon. A gazdálkodók szerint, ha a kukoricaszál ilyenkor eléri a szekér tengelyét, akkor azon lesz termés.
Margit napját a legyekkel is kapcsolatba hozták.
Nem nyitották ki egész nap az ablakot, nehogy sok légy legyen az éven. Monostoron úgy tartották, hogy "Margit asszony" minden konyhába beereszt egy kötővel a legyekből.

 JÚNIUS  11.  BARNABÁS NAPJA

Szintén termésjósló nap.  „Ha szép az idő, tele lesz a magtár, ám az eső csak pusztítja a szőlőt”.

"Medárdius tájban a nyár hideg faggyal nem jár" - állítja egy régi népi megfigyelés, amely az ilyenkor még néha előforduló hűvösebb napokra utal.  Mindenesetre a sokévi megfigyelések szerint június az egyik legzivatarosabb hónapunk és a haragvó villámoké is. Nem árt tehát megszívlelni egy másik hajdani figyelmeztetést:

"Jól figyelj, s a vihar során / messze kerüld el a tölgyfát. / Lucfenyőtől mindig szaladj, / de a bükkhöz hű maradhatsz."

JÚNIUS 12.  PÜNKÖSD   A szentlélek eljövetele.

A pünkösd épp olyan mozgó ünnep, mint a húsvét. A húsvét szombatját követő 50. nap,  Ebben az évben június 12-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, a keresztény egyház  születésnapját azaz pünkösd napját.  A hívő emberek ekkor arra emlékeznek, hogy Krisztus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra, s prédikációik hatására sokan megtértek. Belőlük alakultak ki az első keresztény gyülekezetek. A pünkösd tehát a húsvéti ünnepkör lezárása, s egyben a természet megújhodásának, köszöntésének ideje is.   
Ezt a z időszakot különféle népszokások kísérik.

Pünkösdi király választás: ügyességi játékokkal és lóversennyel választják a győztest és ettől kezdve egy évig tartott a faluban a hatalma. Innen származik a mondás is: „Rövid, mint a pünkösdi királyság”. A megválasztott férfi minden mulatságba, lakodalomba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ehetett, ihatott ez alatt az idő alatt.

Pünkösdi királyné-járás  a házról házra járó lányok köszöntője, akinek középpontjában a legkisebb és legszebb lány áll, aki fehér ruhájával és díszeivel is kitűnik a többiek közül. Fején virágkoszorút, karján virágszirmokkal telt kosárkát visel, a többiek pedig egy kendőt tartanak a feje fölé, majd énekelve körbejárják, és mondóka kíséretében felemelik. Szereplésükért általában ételeket kaptak. Ha valahol nem látták őket szívesen, akkor leguggoltatták a kis királynőt, ezzel jelezve, hogy ne nőjön meg a háziak kendere.

A párválasztással kapcsolatos szokások is elterjedtek pünkösd ünnepén. A legények feldíszített evezőt adtak a kiválasztott leánynak, vagy zöld ágakkal díszített csónakon eveztek a fiatal párok. Más helyeken a fiúk pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni szerettek volna, s el kellett csenniük azt a búzavirág-koszorút, amit a leány a kora hajnalban szedett virágból font.
A mátkatál-küldésnek is a párválasztásban volt fontos szerepe: a legény küldte a kiválasztott lánynak, s ha viszonozta az érzéseit, ugyanilyet küldött vissza a fiúnak. A tálban koszorú alakú kalács és egy üveg bor volt, kendővel letakarva.
A pünkösd napi hiedelmek egyike, hogy a pünkösd hajnali harmatnak gyógyító- és varázsereje van.
Mint némely más nagy ünnepen, ilyenkor sem lehetett a mezőn dolgozni, sőt az állatokat sem hajtották ki. Tiltott volt a kenyérsütés, mert úgy vélték, hogy az Úr napján sütött kenyér kővé dermedt volna.
Szinte mindenhol kedvelt esemény ilyenkor a pünkösdi bálok rendezése, melyet három napos táncmulatság jellemez.

JÚNIUS 13. PÜNKÖSD HÉTFŐ

Páduai Szent Antal ünnepe

Háziállatok patrónusa, az egyház  legfőbb „alamizsnás” mestere. Kultuszát a ferencesek terjesztették el. E naphoz kapcsolódott a Szent Antal tüze, az orbánc gyógyítása ráolvasással.

Férjjósló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé és mondja:

Szent Antal kérlek,

Mutasd meg nékem,

A jövendőbelimet.

Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen.

JÚNIUS KÖZEPE              Ó-IÓ-CIÓ-ÁCIÓ- KÁCIÓ-VAKÁCIÓ

A körülbelül tíz hónapig tartó tanév június közepe táján ér véget hazánkban,

                                       KEZDŐDIK  A  NYÁRI SZŰNET.

A vakáció a családi együttlétek, közös nyaralások ideje is. A szülők elfoglaltsága miatt ilyenkor különösen nagy szerepet kapnak a nagyszülők is. A tartalmasan eltöltött vakáció során a diákok megtapasztalhatják az elsajátított iskolai tananyag gyakorlati hasznosságát, az átélt élmények hatására megerősödhetnek, magabiztosabbá válhatnak. Egy élményekben gazdag nyár életre szóló élményt jelenthet minden gyerek számára.

JÚNIUS 14, VÉRADÁSI VILÁGNAP

A világnap célja: hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára olyan időben, amikor a világ lakosságának 82 százaléka nem lehet biztos abban, hogy szükség esetén jut számára elegendő, fertőzésmentes vér.

JÚNIUS 16.  A  FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG NAPJA

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc vértanúi 1958. június 16-ai kivégzések, valamint a szovjet csapatok 1991. júniusi kivonulásának emlékére tartjuk.

JÚNIUS 19. APÁK NAPJA

Az Anyák napja párjaként világszerte ünneplik az Apák napját is. Sajnos hazánkban egyelőre még igen ritkán hallani róla, de június 3. hétvégéje hivatalosan is az Apák ünnepe Magyarországon 1994-től.

JÚNIUS 21.  NYÁRI NAPÉJEGYENLŐSÉG, A CSILLAGÁSZATI NYÁR KEZDETE

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre.

Csengő-bongó versikével
Hát köszöntsük a nyarat,
Amely eljött, amely itt van,
Utcáinkban, házainkban,
S most már végre itt marad.    /Tóth Árpád: Június 21. részlet/  

 A ZENE ÜNNEPE

Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A ZENE ÜNNEPÉt 1982-ben tartották meg először Franciaországban. Mára a zene ünnepe európai, sőt világméretűvé vált; több mint száz országban rendezik meg június 21-én.

JÚNIUS 23.  ÚRNAPJA – AZ OLTÁRISZENTSÉG ÜNNEPE

A pünkösd utáni második hét csütörtöke az Úr napja. Az ünnep fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára.  Az oltárok fölé lombsátrat emelnek, Ezeket zöld gallyakkal és virágokkal díszítették.  A tovahaladó oltáriszentség elé rózsaszirmot szórnak. A virágszőnyeg (másutt széna- és illatos füvek terítik be a körmenet útvonalát) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak; fontos szerepük van az emberek és állatok egyes betegségeinek gyógyításában,

JÚNIUS 24.  SZENT IVÁN-ÉJ

Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja. (Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.)

Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit az alapja a Szent Iván-napi tűzugrás szokásának is. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, elősegíti a jó termést. A szertartásos tűzugrásnak egészség- és szerelemvarázsló célzata is volt.
- ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága
- ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk

Népi megfigyelések: János-napi zivatar, Negyven napig elkavar.

Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében rendezik meg minden évben a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot. Magyarország 2003-ban csatlakozott az európai kezdeményezéshez. A múzeumok éjszakája alkalmából Budapest és az ország számos városának múzeumai és gyűjteményei – állandó kiállítások és időszaki tárlatok egyaránt –várják a látogatókat éjjel is. Az alkalom különlegessége, hogy nemcsak a kiállítások tekinthetők meg ekkor, hanem számos egyéb rendezvény – ének, zene, tánc, színielőadás – is gazdagítja a kínálatot.

JÚNIUS 26.  A NAP NAPJA

A NYÁRI NAPFORDULÓHOZ LEGKÖZELEBB ESÖ VASÁRNAP

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására.1994-től kerül megrendezésre, a központi rendezvény helyszíne a Margitsziget.