JÚLIUS  2011

JÚLIUS -SZENT JAKAB HAVA- NYÁRHÓ- ÁLDÁS HAVA

Július / Ősi magyar nevén, Áldás hava/

Az év hetedik hónapja a Gergely naptárban, és 31 napos.

A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.

„Ha július nem főz, szeptember éhen marad.”

 Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz                           

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.

JÚLIUS 1.

SEMMELWEIS-NAP,  A  MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY NAPJA

A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Semmelweis nap alkalmából országszerte elismeréseket adnak át az egészségügy dolgozóinak, e napon köszönik meg az egész éves munkájukat.

Ez évtől július elseje munkaszüneti nap lesz az egészségügyben.

A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA MAGYARORSZÁGON

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete 1996-ban kezdeményezte, hogy a köztisztviselői törvény 1992. július 1-jei életbelépésének emlékére Magyarországon július 1-je legyen A KÖZTISZTVISELŐK NAPJA.

1997-ben tartották meg először.

 JÚLIUS 2.  SARLÓS BOLDOGASSZONY NAPJA

 „Sarlós Boldogasszony aminő, Hat hétig olyan lesz az idő.”

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.
Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

A gabona, amiből majd a kenyér készül rendkívül fontos szerepet töltött (és tölt be ma is) a közösség életében. A bő termés, a sikeres aratás biztosította, hogy lesz elegendő élelem télre.

Aratási szokások régen és hiedelmek.

Az aratásnak is külön rituáléja volt, a munkát fohászkodással, imádsággal kezdték, a férfiak megemelték kalapjukat. Az aratóeszközöket a pap megszentelte.

Az első learatott kévéből vett búzaszálakat a jószágnak adták, hogy a betegség elkerülje őket.
A vidám hangulatú aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, aki borral, pénzzel váltotta ki magát.
Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt.
A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott.
Ahogy az első learatott kévének úgy az utolsónak is nagy jelentőséget tulajdonítottak a hiedelmek.

Az aratás befejezésekor egy kis darabon meghagyták a gabonát (talpon hagyták), azt mondták a szegényeknek meg a madaraknak. Az utolsó kévéből készítették az aratókoszorút, általában a gazdának vagy a földesúrnak. , mit a gazdának váltság ellenében nyújtottak át. Az aratókoszorú formáját illetően lehetett: koszorú, korona, csiga alakú.

 A gazda az ajándék aratókoszorút a mestergerendára akasztotta, jelezve a munka végeztét, majd tavasszal a koszorúból kimorzsolt szemeket a vetendők közé keverték, a jó termés reményében.
Az aratás végeztével kisebb-nagyobb koszorú, esőcsiga került szinte minden ház mestergerendájára, istállójába, melynek ártás elleni védő szerepet tulajdonítottak.

A nagy uradalmakban az aratás befejeztével aratóbálokat rendeztek, a földesúr megvendégelte az aratókat.

 JÚLIUS 5.  CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR SZÜLETÉSNAPJA

/1853.07.05-1919.06.20./ 

festőművész,  több száz művet alkotott, legismertebbek:

Magányos cédrus, Zarándoklás a cédrusokhoz, Híd Mostarban

JÚLIUS 10.  VASUTAS NAP

1961. július második vasárnapján ünnepeljük a VASUTAS NAPOT.

Szabó Lőrinc: A kisvonat  /részlet/

Ki látta a régi kisvonatot?

A vasút s az erdő közt robogott

a réz-betűs, réz-számos, fekete

kocka, a mozdony: még a kereke

se látszott kis vas-szoknyája alól:

tömzsi kéménye, mély harangja volt

s vígan kocogó négy- öt kocsija.

 A fülkékből csakúgy lobogtak a 

kék függönyök, s a vagón oldalán

deszkalépcsőn billegett föl s alá

a kalauz.                                                                

JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA

llés, ószövetségi próféta napja. Időjárási megfigyelések szerint ezen a napon gyakoriak a viharok. Mennydörgéskor azt mondják, Illés szekere zörög. (A Szentírás szerint Illés próféta tüzes szekéren ment föl az égbe.) A mezőn ezen a napon munkatilalom volt, nehogy a villám csapjon valakibe a szabad ég alatt. Általában féltek ettől a naptól, mert gyakran fordult elő jégverés, vagy a vihar szétzilálta illetve felgyújtotta a kazlakat.

Esős Illés rossz, Mert áldást nem hoz.

Jaj Neked kánikula, Ha Illés próféta a nyakadat megmossa.

JÚLIUS 22.  MÁRIA MAGDOLNA NAPJA

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint. Mária Magdolna hosszú hajával Krisztus lábát törölgette, így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

 JÚLIUS 25.  JAKAB  NAPJA

 Jakab  apostol ünnepe

Utasemberek, búcsújárók, hajósok védőszentje.
A néphagyomány szerint Jakab napra le kell aratni a zabot, mert ami kinn marad elvész.
Az időjárásjósló hiedelem szerint a Jakab napi időjárásból a télre lehet következtetni. Ha sok a felleg sok hó lesz a télen.

„Jakab napja vihart szül, Magdolna sárban csücsül”

Lébényi Szent Jakab plébániatemplom, főhomlokzat

JÚLIUS 26. ANNA NAPJA

Anna asszony reggele  Már hűvös, ne játssz vele!

Szent Anna Szűz Mária anyja. Hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok. A Kedd asszonyaként is emlegetett, mert a keddi napot neki szentelik.
A szabók, bányászok védőszentjükként tisztelték.

Ha Anna napon jó idő van, megkezdték az annabab szedését, a kender nyűvését.

JÚLIUS 31. – A SEGESVÁRI ÜTKÖZET NAPJA

PETŐFI SÁNDOR HALÁLA – 1849.07.31.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc végnapjainak egyik tragikus eseménye, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett felmorzsolódott az erdélyi hadsereg. Ebben a csatában tűnt el Bem József segédtisztje, Petőfi Sándor honvédőrnagy, a forradalom és szabadságharc akkor 26 éves költője is.