SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA

                         A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Elmúlt a nyár itt az ősz!  Kezdődnek az „ember” hónapok.

Nemcsak az iskolában csengettek be, de Lőrinc sem engedi már, hogy szabadtéri vizekben fürödjünk. Szeptember a gazdák leverik a diót a fáról és elkezdenek vetni, mivel ha jó termést akarnak, Szent Mihály napjára a földben kell lenniük a magoknak.

SZEPTEMBER 1.   ISKOLAKEZDÉS-TANÉVNYÍTÓ

VÉGE A NYÁRI SZÜNETNEK GYEREKEK, IRÁNY AZ ISKOLA! BECSENGETTEK. JÓ TANULÁST NEKTEK!

 Szalai Borbála: Legyen öröm a tanulás!

Hangosabbak ma az utcák,
Gyerekektől népesek,
Valahogyan még a nap is
Szebben ragyog, fényesebb.
Izgatottan várt e napra
Minden kezdő kisdiák:
Az iskola előttük is
Kitárja ma kapuját.
Megtanulnak betűt vetni
A tétova kis kezek:
Csengő-bongó szép szavakkal
Telnek majd a füzetek,

Ma, amikor útnak indul
A sok kicsi iskolás,
Kívánjuk, hogy öröm legyen
Számukra a tanulás!

MEGKEZDŐDIK A SZÜRET is.

A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társas munka. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza.

EGYED NAPJA

„Olyan lesz egész szeptember, milyen idő jön Egyeddel.”

 E napon kezdik meg a búza, rozs vetését. A néphit szerint, aki Egyed napján veti el a búzát bő termésre, számíthat. A szőlőben ettől a naptól nem szabad már szekérrel járni, mert elrontja a termést. Érdekes és egyben meghökkentő szokás, hogy egyes vidékeken ilyenkor a szőlősgazda meztelenül járja körbe a szőlőjét napfelkelte előtt, és minden sarkon összeköti az ágakat, hogy a gonosz megbotoljék. Időjárás napként is számon tartják.

1.      Ha esik, esős lesz az ősz, enyhe a tél és bő kukoricatermés.

2.      „Egyed, ha fenn hordót görget, Jól terem jövőre földed.”

3.      „Ha elmúlt Egyed,  A jószág már ehet.”

Régen szokás volt ezen a napon köménymagot szentelni, és ha később az állatok megbetegedtek, ezzel gyógyították őket. E napon a gazdák „EGYED” felkiáltással adtak a disznóknak ételt, hogy karácsonyra, szép nagyra hízzanak.

A II. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉNEK EMLÉKNAPJA

1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel elkezdődött a MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ, amely mind méreteiben, mind veszteségeiben, mind máig tartó hatásaiban többszörösen meghaladta az elsőt. A hat évig tartó háború közel 60 millió embert pusztított el.

SZEPTEMBER 4.  ROZÁLIA NAPJA

Szent Rozália a legenda szerint egy barlangban élt remeteként, és úgy aludt, hogy bal kezét a feje alá tette, jobb kezével pedig egy keresztet fogott. Járványos betegségek idején az emberek Rozáliához fohászkodnak védelemért.

„Rozália nevének viselőjét megoltalmazza minden bajtól, járványos betegségtől”

BÁNYÁSZNAP

1951-től szeptember első vasárnapján országosan egységesen tartják a BÁNYÁSZNAPOT az 1919. szeptember 6-án eldördült tatabányai csendőrsortűz áldozatainak emlékére.

SZEPTEMBER 5.  LŐRINC NAPJA

Lőrinc napját rontó-és fordítónapnak tartja néphiedelem. Azért rontónap, mert ekkortól nem ajánlott szabad vizekben fürdeni, és dinnyét se együnk már, mert Lőrinc kásássá, folyóssá tette. Az ősz első napjának is nevezik, amikor megérkezik már a hűvösebb idő. Jó hír viszont: Lőrinc napján jő idő, van, akkor szép, napsütéses őszre számíthatunk, azaz garantált a vénasszony nyara.

SZEPTEMBER 8. KISBOLDOGASSZONY NAPJA

Szűz Mária születésnapjának emléknapja, kedvelt búcsúnap.  A néphiedelem szerint az arra érdemes asszonyok a nap hajnalán a napfelkelte fényében megláthatják Máriát, amint rózsákat szór a Földre. Több helyen a nők közös virrasztással várták a reggelt. A hajnali harmatra szórtak a vetőmagból, mert hittek abban, hogy Isten megáldja, és jó termésre számíthatnak. Fecskehajtó boldogasszonynak is hívják, hiszen a hagyomány szerint ezen a napon már összegyűlnek a fecskék, hogy a hideg elől délre repüljenek. Egy megfigyelés szerint, ha nem jó az idő szeptember 8-án, a madarak nem indulnak el, mert negyven napig még jó idő lesz Magyarországon.

SZEPTEMBER 12.  MÁRIA NAPJA

Szűz Mária neve napja. Talán éppen ezért, mert sok hölgy viseli ezt a nevet, hagyományosan összekötötték a névnapi mulatozást a búcsúval is. Több helyen kalács, lepény, kacsa és töltött káposzta a menü. Ilyenkor sokan felkeresik a Mária-kegyhelyeket, búcsújáró helyeket, ahonnan fából faragott Pietával térnek haza, mely a házi oltárra kerül védelmezőként.

Népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon jó az idő, akkor hosszú, szép, napsütéses őszre számíthatunk.

SZEPTEMBER 14.  SZENTKERESZT FÖLMAGASZTALÁSÁNAK ÜNNEPE

A hagyomány szerint ezen a napon találta meg Nagy Konstantin  

 édesanyja, Ilona császárnő Jézus keresztjét.  Érdekes tény, hogy az

január 6-ára eső Vízkereszt, a május 3-ai keresztfaünnep, és szeptember 14-e éppen három egyenlő részre osztja az évet.

 SZEPTEMBER 15. HÉTFAJDALMÚ SZŰZANYA NAPJA

Ezen a napon emlékeznek meg Mária anyai fájdalmáról, amit a kereszten szenvedő Jézus láttán kellett átélnie. Költészetünk egyik legrégebbi emléke az Ómagyar Mária siralom ennek állít emléket.

A hagyomány szerint szeptember közepén véget ér a szüret, leszedik az utolsó szőlőfürtöket a tőkéről. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeznek. Régi szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.

SZEPTEMBER 17. ZSÓFIA NAPJA

A népi megfigyelés szerint, ha eddig a napig nem indulnak el a fecskék délre, akkor az újév napjáig nem lesz kemény tél.

Egy másik időjárási babona alapján, ha mennydörög és villámlik Zsófia napján, szép lesz az ősz, viszont  kutyahideg télre számíthatunk!

SZEPTEMBER 18.  A ROKKANTAK NAPJA

1981-ben a Rokkantak Nemzetközi Éve magyar eseménysorozatának szervezésére, lebonyolítására létrehozott nemzeti szervező bizottság e napot nyilvánította a ROKKANTAK NAPJÁVÁ. Ezen a napon rendezvényekkel hívják fel figyelmet az elesett, rászoruló embertársaink támogatására, irántuk érzett szolidaritás fontosságára.

Időjárásjósló nap volt. Úgy tartják, ha ezen a napon elered az eső, negyven napon át nem apad el a csapadék. Aggódtak is a gazdák, hiszen hamarosan itt a vetés ideje, és ha nem áll el az eső, a népi hagyomány szerint négyökrös szekérrel sem lehet majd szekeret kihúzni a sárból.  Ha viszont jó az idő megnyugodhatunk, mert negyven napig szép, napfényes őszben lesz részünk.

SZEPTEMBER MÁSODIK VAGY HARMADIK HÉTVÉGÉJE – TAKARÍTÁSI VILÁGNAP

SZEPTEMBER HARMADIK HÉTVÉGÉJE – „EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK – NYITOTT KAPUK”

 Az Európai Tanács kezdeményezésére a tagországok részvételével 1991 óta minden év szeptemberében megrendezésre kerül az EURÓPAI ÖRÖKSÉG NAPOK — NYITOTT KAPUK című program. Ma már Európa szinte minden országa kitárja öröksége kapuit a nagyközönség számára. Ennek az akciónak a lényege az Európában élő népek identitástudatának őrzése és a kulturális örökség megismertetése. Múzeumok, emlékhelyek és műemlékek nyílnak meg ilyenkor a közönség számára: az ingyenes látogatás lehetővé tétele a cél, főként olyan intézmények esetében, amelyekbe más alkalommal nemigen lehet bejutni. Magyarország 1992-ben csatlakozott e rendezvénysorozathoz.

SZEPTEMBER 19.  KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSNAPJA

Kossuth Lajos /1802. 09. 19-1894. 03. 20./ államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.  A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére.

SZEPTEMBER 20.  GYERMEKEK VILÁGNAPJA

TAMÁSI ÁRON /1897. SZEPTEMBER 20-1966. 05. 26./

Kossuth díjas magyar népi író születésnapja.

SZEPTEMBER 21. MAGYAR DRÁMA ÜNNEPE

A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a MAGYAR DRÁMA NAPJÁt, annak emlékére, hogy 1883-ban e napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.  

A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar drámairodalom értékeinek jobb megismertetésére, valamint, hogy ösztönözze az írókat újabb alkotások létrehozására.

BÉKE NEMZETKÖZI NAPJA

1981-ben az ENSZ Közgyűlésének nyitónapján úgy határoztak, hogy minden év szeptemberének harmadik keddjén ünneplik a BÉKE NEMZETKÖZI NAPJÁT. Egy 2001-es határozat értelmében 2002 óta szeptember 21-én tartjuk ezt a napot. Az ENSZ Közgyűlése arra kérte az országokat, hogy tekintsék ezt a fegyverszünet és az erőszakmentesség napjának.

MÁTÉ NAPJA

A búza vetésének kezdete, míg máshol úgy tartották, e napon nem szabad elkezdeni a vetést, mert csak pelyva nő a földből. Abban azonban mindenhol egyetértenek, hogy ezen a héten kell a magnak a földbe kerülnie, hogy jó legyen a termés. Vetés előtt megmosdottak, és a nyelvük alá három búzaszemet tettek. Addig nem szóltak senkihez, míg ki nem értek a földekre, hogy a madarak se nyitogassák majd csőrüket, hogy felszedjék a magokat. Sokhelyütt szokás volt, hogy karácsonyi abroszba tették az elvetendő magot, hogy sokat arathassanak majd.  Rendszeresen imádkoztak vetés előtt, és megszenteltették a templomban a vetőmagokat. A maradék terményt megőrölték, és az asszonyok kenyeret sütöttek belőle a koldusoknak.

Ha Máté napján tiszta az idő, jó bortermésre számíthatnak a gazdák

SZECHENYI ISTVÁN SZÜLETÉSNAPJA /1791. 09. 21-1860. 04. 08./

Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány Közlekedési minisztere, akit kora a „legnagyobb magyarnak” nevezett.

SZEPTEMBER 22.   AUTÓMENTES VILÁGNAP

 Ilyenkor az önkormányzatok és a civil szervezetek arra szólítanak fel mindenkit, hogy állítsák le gépjárművüket, használják, a tömegközlekedést vagy üljenek kerékpárra, és ne szennyezzék a környezetüket.

SZEPTEMBER 23.   ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG

 A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél.

SZEPTEMBER 24. GELLÉRT NAPJA

Magyarország első püspöke.

István király fő tanácsadója, Imre herceg nevelője, akit a lázadók az uralkodó halála után a legenda szerint a Gellért-hegyről / róla kapta a nevét/

gurítottak hordóban a Dunába.

Neve a boszorkánysággal fonódott össze. Úgy tartják, hogy a hegy gyomrában ma is boszorkányok élnek, illetve, akik az ördöggel akarnak cimborálni, azoknak Gellért-nap éjszakáján van erre lehetőségük. A babona szerint, egy keresztútnál krétával kört kell rajzolnia maguk köré, ami megvédi Őket, majd a boszorkányságot magától az ördögtől tanulhatják meg.                  

SZEPTEMBER 28.  VENCEL NAPJA

Hagyományosan ő a borászat, a szőlészet patrónusa, a szőlőhegyek védőszentje.

 SZEPTEMBER 29.  MIHÁLY NAPJA    

„Szent Mihálykor keleti szél, Igen kemény telet ígér.”

„Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”

Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Ő a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Ezzel függ össze a hordozható ravatal Szent Mihály lova elnevezés is. Mihály a természetben is az elmúlást szimbolizálja, Ő az, aki már a tél felé fordítja az időjárást.  Ez a nap a gazdasági év fordulója, ekkor kezdték a kukoricát törni. A gazdák a birkákat figyelték ezen az éjjelen, ha szorosan feküdtek egymáshoz, akkor kemény, fagyos tél lesz, míg ha egymástól távol nem kell a hidegtől tartani. Szent Mihály napja a pásztorok elszámoltatásának, és elszegődésének napja volt.

Ha Mihály napon dörög az ég, szép lesz az ősz, de hideg télre számíthatunk.

 PÁKOZDI CSATA 1848 SZEPTEMBER 29.

1848. szeptember 29-én Sukoró és Pákozd között a Móga altábornagy vezette túlnyomórészt újoncokból álló magyar sereg megütközött a Jellasics parancsnoksága alatt álló, császári erőkkel (sorezredek, határőrök, horvát nemzetőrök). A magyar seregek győzelmet arattak a kétszeres túlerőben lévő császári csapatok felett. Jellasics Bécs irányában, menekülve hagyta el az országot.