Az év negyedik hónapja  Április- Szent György hava- szelek hava.

Az április hóban kinyílnak a virágok és kipattannak a rügyek.          „Áprilisnak szárazsága,jó gazdának bosszúsága,

Áprilisnak nedvessége, fáknak termőképessége.

”Böjti szelek, vízet árasztanak,Jeget olvasztanak.

Kiszámíthatatlan időjárásra utal, hogy régen csak úgy mondták: „áprilisban hét tél, hét nyár” van, tehát egyik héten nyári meleg lehet, míg a másikon téli hideg. A népi mondás szerint április esője elkergeti a fagyot. Egy másik hiedelem szerint „április hónap ha nedves, aratás lesz bő és kedves”  A lucskos áprilist virágos május és száraz   június követi.

Ha áprilisban szivárvány tűnik fel az égen, és annak kékje és sárgája élénken látszik, néhány napig biztos jó idő lesz, vagy ha dörög az ég, akkor jó idő várható az egész esztendő során.  

Kányádi Sándor:  Április hónapja  /részlet/ 

Bolondos egy hónap

április hónapja,

hol kalap a fején,

hol báránybőr sapka. 

Köpönyegbe burkol,

ingujjra vetkőztet:

mutatja a tavaszt

hol nyárnak, hol ősznek.

Április 1. Bolondok Napja

Akit április elsején ismerősei megtréfálnak „április bolondja lesz, így vigyázzon mindenki senki sincs biztonságban, bárki tréfa áldozata lehet. Ha megviccelünk valakit, ügyelni kell rá, hogy a vicc ne legyen durva, senki számára ne legyen kellemetlen. 

Tarján Iza: Bolond Április 

Bolond Április:

sír is, nevet is!

Fél szemével rád kacsint,

jázminággal megsuhint,

ha esővel öntött nyakon,

megszárít a meleg napon.

Sötét felhő alól

szivárványt varázsol,

Kecskebéka, mind valahány,

Kint a réten bukfencet hány,

szoknyáját nyakába kapva

szalad a szélben a fűzfa.

Április 2.  Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja

1967 óta tartják világszerte Andersen dán meseíró születésnapján.Minden évben más-más ország fogalmazza meg a nap jelmondatát, és egy neves íróküld üzenetet a világ gyermekeinek, és egy képzőművész tervezi meg a plakátot. 2001-ben hazánk rendezte a központi rendezvényeket. Idén ezt a lehetőséget Észtország kapta.   

Illyés Gyula: Mese a csodafurulyás juhászról / részlet/ 

Hol volt, hol nem egy juhász,

Jó nótás, jó furulyás,

Helyke, büszke, igazi

Szókimondó pusztafi.

Ha dolgozott is, nótázott,

meg mókázott:

hol tettével,

hol kedvével

vagy egyszerre mindkettővel

javította amit látott,

szépítette a világot.

 Április 7.  Egészségügyi Világnap

1948, április7.-én az ENSZ-ben kezdte meg működését a WHO Egészségügyi Világszervezet, melynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása. 

Április 11.  A Költészet Napja 

József Attila születésnapján 1964 óta ünnepeljük hazánkban. Irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, költőtalálkozókat rendeznek ezen a napon így tisztelegve a magyar líra előtt.  

József Attila: Szállj költemény 

Szállj költemény, szólj költemény

mindenkihez külön-külön,

hogy élünk ám és van remény,

van idő, csípjük csak fülön.

Nyugtasd a gazdagok riadt

kis lelkét - lesz majd kegyelem,

Forrást kutat, nem vért itat

a szabadság s a szerelem. 

Szólítsd mint méla borjúszáj

a szorgalmas szegényeket -

rágd a szívükbe – nem muszáj

hősnek lenni, ha nem lehet. 

Április 12.  Gyula napja  

Az esztendő századik napja, ezért száznapnak is nevezik. Féregűző nap, a nagytakarítás, mosás, tisztálkodás napja. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel.

Április 17.  Virágvasárnap 

A biblia szerint Jézus ekkor vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nép és a gyerekek pálmaágakat, virágokat hintettek elé. Általános elterjedt szokás a barkaszentelés, melyet a pap hívek között oszt szét. A megszentelt barkának gyógyító, rontásűző szerepe van.   

Nagyhét –húsvétot megelőző időszak, melynek  napjai:

 Április 21.  Nagycsütörtök  

Az utolsó vacsora emléknapja. Elhallgatnak a templomok harangja, azt tartják a harangok Rómába mentek.  Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, elűzni a gonoszt, így helyettesítették a harangokat. Egyes vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezeték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek/ sóska, spenót/ a bő termés reményében. 

Április 22.  Nagypéntek

 Jézus kereszthalálának napja,  böjt, a gyász ideje. Nagypéntekhez kapcsolódó babonák : tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat , nem sütöttek kenyeret / mert kővé válik/ nem mostak / mert a ruha viselőjében villám csap/, nem fontak.A víznek mágikus erőt tulajdonítottak. Nagypénteken napkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, védett a betegségek ellen. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni és le is fürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeztek, és együtt mentek a határba, ahol zajkeltéssel, kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről. 

FÖLD NAPJA

1970. április 22-én Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató mozgalmat indított el a Föld védelmében, azóta a diákból alternatív energiaforrások világhírű szakértője lett. Ma már az egész földre kiterjedt az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne és célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990 óta rendezik meg.  

József Attila: Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton -
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

Április 23.  Nagyszombat  

Véget ér a 4o napos böjt,  újra megszólalnak a harangok. Jézus feltámadásának napja. 

Április 24.  Húsvét vasárnap 

A kereszténység legnagyobb örömünnepét, Jézus feltámadását ünnepli.A hívők kosárba tett étkeket: sonkát, bárányhús, tojást, kalácsot,bort visznek a templomban, ahol a pap megszenteli  és családi körben elfogyasztják a megáldott ételt, így emlékezve az utolsó vacsorára. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor a Krisztus vérét, a tojás pedig a újjászületés jelképe. Az egész főtt tojás a család összetartozását  is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt pirost tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon. Egyes vidékeken szokás volt a vasárnapi napfelkeltét valamely magaslaton nézni, hiszen a felkelő nap is a feltámadás szimbóluma.

Szent György napja, a sárkányölőjé, aki a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt. A legenda szerint megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.   

Április 25.  Húsvét hétfő 

A locsolkodás napja, a víz megtisztító, megújító erejében vetett hit a alapja ennek a szokásnak, mely aztán a polgárosodott formában / kölnivízzel locsolás/ megmaradt  napjainkig. A locsolok festett tojásokat kapnak.

Bibliai eredete a locsolkodás hagyományának, Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. 

Márk napja, búzasszentelő nap. Márk evangelista ünnepe. Általában az ünnepet követő vasárnap mise után a hívek a templom körüli zászlós körmönetben vonultak fel, majd a mezőn a pap megszentelte a búzát. A megszentelt búzaszálat a imakönyvbe tették rontásűzőnek. 

Április 29.   A Táncművészet  Világnapja

1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézete részeként működő Nemzetközi Tanács hozta létre a TÁNC Világnapját, melyet minden év  április 29-én ünnepelünk.1727-ben ezen a napon született Jean Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet megújítója.