HALLOWEEN MINDENSZENTEK ELŐTTI

ESTE

BOSZORKÁNYOK,

KISÉRTETEK,

SZELLEMEK

ÜNNEPE

Gajdos Csilla

BOSZORKÁNY

Vörös a hajam, zöld a szemem
Fekete macska a védjegyem
Mindig megnéznek az utcákon
Mi vagyok számomra nem átok.

Bájitalokat főzni nem nehéz
Elérhetem, hogy békává légy
Vagy, hogy örökké szeress belém
De én helyembe sose lennél.

Halloween a kedvenc ünnepem
Tetőn fogni seprűnyelet
Szárnyalunk a telihold előtt
Repülünk a házak fölött

Egyetlen mi minket vonz
Ami nálatok már átlagos
Nem szerethetek egy férfit se
Különben vége életének

Őri István

Halloween-re

Tök, tök, sárga tök
Halloween-re mit főztök?

A KŐVÉ VÁLT BÁRÁNYOK  

SZENT JAKAB TEMPLOM LEGENDÁJA

Szent István korában a Duna mellékágánál két vízfolyással határolt dombon ütötték fel tanyájukat a szerzetesek.

Szállásul faházat építettek és fatemplomot emeltek az Isten szolgálatára. Innen járták szerről-szerre, szállásról-szállásra hirdetni az igét és ide hívták össze a környék népét a vasárnapi közös ájtatosságra.

Amikor megszaporodott a hívek száma a jóságos barátok nagyon szerettek volna a kicsike fatemplom helyett kőtemplomot emelni az Isten dicsőségére.

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy persely malacot. Kiöntötte a padlóra a malacban lévő érméket és gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. 

A hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva.

Egy magas fa legfelső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel.

- Miért nem hintázol velem? - kérdezte a szellőcske. - Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást!
A falevél erre sírva fakadt.

- Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom.

SZÜRET

A lombhulláskor vigaszunkra
Eljön a víg szüret megint,
Lesz már, ami fölmelegítsen,
Ha kissé hűsebb szél legyint.

A szőlőskertek vígan vannak,
Aki most búsul, mind bohó,
Egy jelszavunk legyen szüretkor:
A dáridó, a dáridó.

Ady Endre Szüret /részlet/

Eljött az Ősz, megérett a szőlő, megkezdődött a szüret.

Itt a betakarítás ideje. A szüret ünnepnek számított régen és ma is. A szőlősgazda egész évi munka gyümölcsét szüreteli le családtagok, barátok segítségével.

Lébényi Közösségi Ház

2012 évben a  felújítás során kívül - belül is megújult és kibővült 150 négyzetméteres résszel.  

A Házba költözött a községi Könyvtár, itt  kezdi meg működését az IKSZT / Integrált Közösségi Szolgáltató Tér /   amelyben modern technikai felszerelés, internet kapcsolat biztosítja a község lakóinak a hasznos időtöltést. A Közösségi Ház Klub helyiségei a gyerekek, ifjúság, nyugdíjasok, civil szervezetek részére biztosít otthont, ahol számos rendezvényt lehet lebonyolítani.

ARADI TIZENHÁRMAK  BÚCSÚSZAVAI

1849. OKTÓBER 6-ÁN A KIVÉGZÉSÜK ELŐTT

Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.

AULICH LAJOS  honvéd tábornok /1793-1849/

Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

DAMJANICH LAJOS  honvéd tábornok /1804-1849/

Tegnap hősök kellettek, ma mártírok...

AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA OKTÓBER 1.

„Száguldva vágtat, rohan az idő,

Sorra váltják egymást föl a hetek,
Minden nyár gyorsabb, mint az előző,
Az időnek nem mondhatsz „állj meg”-et…”

(Zsoldos Imre)

Kosztolányi Dezső:

Intés az öregebbek tiszteletére 

Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, 
akár utcaseprők, akár miniszterek. 
Nem oly tiszteletet prédikálok én tinektek, 
mint a papok s az iskolai olvasókönyvek. 
De vegyétek számba, mily nehezen mentitek át ti is 
évek veszedelmén törékeny szívverésteket 
ezen az embernek ellenséges földgolyón 
s ők, kik negyven, ötven, hatvan évet éltek, 
hány téli reggelen, hány tüdőgyulladáson 
gázoltak át, hány folyó mellett haladtak el éjjel 
s hány gépkocsitól ugrottak el az utcasarkokon, 
míg váratlanul elétek állanak, időtől koszorúzva, 
mint a csodák, mint akik háborúból jönnek, 
egyenesen, mint a zászlórúdak s egyszerre kibontják, 
hogy ámuljatok, vihar-csapott, de visszahozott életüknek 
méltóságosan lebegő, békét hirdető, diadalmi lobogóját. 

Miniska Zsejke: Az örök fiatalság

Az idő … az idő csodákat művel,
Sebeket gyógyít, bánatot küld el,
Új hónapot, évet, évszakot hoz,
Szomorúságot vagy örömet okoz.

 ,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő.
Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.  /Kodály Zoltán/

A ZENE VILÁGNAPJA  2012. OKTÓBER 1.

A Zene Világnapját Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész találta ki 1975-ben, hogy legyen egy nap, amelynek főszereplője a zene.

„Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.

Örülnék ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” – mondta Menuhin.